Minden negyedik európai lakos ki van téve olyan akusztikus szennyezésnek, amelynek negatív következményei vannak az egészségére.
A zsúfolt nagyvárosok mozgalmas mindennapjaiban hozzászoktunk az állandó zajhoz - süvítő szirénák, klímaberendezések, csúcsforgalom -, már csak ritkán kapjuk fel a fejünket. Persze a vidéki élet sem feltétlenül csöndes, hiszen minden munkagép zajjal működik. Ha pedig a szórakozóhelyeken, üzletekben tapasztalt nagy hangerejű zenét is ide soroljuk, akkor elmondhatjuk, hogy a minket érő egyik legveszélyesebb és állandóan jelenlévő negatív környezeti hatás a zajártalom. Vajon mennyire vagyunk tudatában a veszélynek, és milyen problémákat okozhat az állandó zajterhelés? – teszi fel a kérdést a Népszava – online.
Minden negyedik európai lakos ki van téve olyan akusztikus szennyezésnek, amelynek negatív következményei vannak az egészségére, melyek az alvászavaroktól a szívproblémákig terjedhetnek. A zajterhelési határérték 65 decibel, mely felett már zajszennyezésről beszélünk.
Az utcai zaj többségünknek már csak akkor tűnik fel, ha nincsen. A motorhangok, a fékcsikorgások, a szirénák hozzátartoznak mindennapjainkhoz. Sok lakásban szinte soha nincsen csend, a család a tévé előtt alszik el, akkor kapcsolják le, ha valaki felriad álmából. Pszichológusok, természetgyógyászok lelki okokra vezetik vissza a „csendtől való félelmet", azt vallják, hogy aki állandóan szándékosan zajban él, azért teszi, hogy ne hallja meg saját belső kérdéseit, és így nem kell azokra választ keresnie.