AB-döntés: lehet fellebbezni méltányossági ügyben

Az Alkotmánybíróság (AB) 2018. december 29-i dátummal hatályon kívül helyezte az egészségbiztosítási törvénynek azt a passzusát, amely szerint a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, azt kizárólag semmisségre hivatkozva lehet megtámadni a bíróságnál. A hatályon kívül helyezést két bíró kérte az előttük lévő ügyek kapcsán, írja a Napi.hu.

A Magyar Közlönyben megjelent alkotmánybírósági határozat a két bírósági ügy ismertetésével kezdődik. Az elsőt a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság terjesztette az AB elé, kérve az egészségbiztosítási törvény említett bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint e jogszabályi rendelkezés alkalmazásának kizárását az előtte folyamatban lévő ügyben.

Az egyik per szereplője társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer árához méltányossági támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Ártámogatási főosztályához, amely a kérelmét elutasította. A másik perben a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult - azonos kéréssel - az AB-hez. Ebben az ügyben a perlőt a közigazgatási szerv jogalap nélkül felvett rokkantsági ellátás visszafizetésére kötelezte határozatában. Az Alkotmánybíróság a két ügyet a tartalmi azonossága miatt egyesítette. 

Az AB idézte az Alaptörvény ide vágó két rendelkezését. Az első kimondja: "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el."

A második pedig így szól: "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti." Az egészségbiztosítási törvény vitatott szövege viszont ezzel szemben kimondja: "A méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, és azt kizárólag semmisségre hivatkozva lehet megtámadni".

Az utóbbi mondat - az AB szerint - alaptörvény-ellenes, ezért azt december 29-i hatállyal megsemmisítette. A megsemmisített előírás a két bíróság előtt, valamint a folyamatban lévő más ügyekben nem alkalmazható.