AB előtt a személyes egészségügyi adatok törlésének ügye

Bár a szaktárca folyamatosan az információs önrendelkezést harsogja, ennek nyoma sem fedezhető fel az egészségügyi intézményekben. Az Alkotmánybíróság (AB) július 9-én napirendjére vett egy személyes egészségügyi adatok törlése tárgyában benyújtott indítványt, amely dr. Alexin Zoltán, a tisztességesadatkezelés.hu honlapon megjelent írása szerint szerint nagyon fontos alapkérdéseket vet fel. A cikket a Medical Online idézi.

Magyarország a 25 EU tagállamból az egyetlen, ahol a személyes egészségügyi adatokat kényszerintézkedés keretében kezelik. Ez azért történik így, mert az információs önrendelkezési jogról és az információs önrendelkezésről szóló 2011. évi CXII. törvény 5. §-a előírja, hogy csak akkor kerülhet sor személyes egészségügyi adatok kezelésére, ha azt egy törvény kötelezően elrendeli vagy az érintett önként, írásbeli hozzájárulását adja az adatkezeléshez. Ez pontosan ugyanígy volt a korábbi adatvédelmi törvény szerint is. Egyéb lehetőséget a jog nem biztosít.

Mindez egy ideig kedvező az érintettek számára, mert törvény hiányában hozzájárulásra van szükség az adatkezeléshez. Néhány év elteltével ez az előny azonban semmivé foszlik. Az egészségügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényt 1998 óta 36-szor módosították már, és a kezdeti néhány, pár megabájtos adatállományokat mára tucatnyi, a teljes lakosságra kiterjedő terabájtos állományra hízlalták. A féktelen adatterrorizmus ellen semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs, az Alkotmánybíróság semmilyen korlátot nem szabott az elnyomó rendszer számára, az korlátozhatatlanul tör rá az állampolgárok magánéletére. Míg a magánlakást egyre erősödő jogi védelem illeti meg, addig az információs magánéletet semmi sem védi, az állampolgárt már az Alaptörvény eleve korlátlanul kiszolgáltatja.

Ne higgyük azt, hogy az állam ezt a lehetőséget nem ismerte fel! Nagyon is tudatában van a lehetőségeinek és bátran ki is használja. A parlament gondolkodás nélkül szavazza meg az újabb és újabb adatgyűjtéseket, amelyeket törvény rendel el – ezért bírósági jogorvoslat eleve nem is áll rendelkezésre. 2011. december 28-án az AB veszélyes útra tévedt, amikor helybenhagyta a már létező adatokon folytatott orvosi kutatások szabályozását, amely szerint ehhez semmilyen hozzájárulás nem szükséges.

2005-ben vált számomra nyilvánvalóvá, hogy önrendelkezés mint olyan az egészségügyben nincs, helyette inkább a büntetésvégrehajtás rendszerére emlékeztet, amelyben az egészségügyi múlt (és történet) büntetett előéletként funkcionál. A korábbi betegségeket számtalan hatóság megismerheti, lekérdezheti. Bár azok már régen elmúltak, az adatokat megalázó, diszkriminatív, az emberi méltóságot durván taposó módon fel is használják. Az adatok fogságától lehetetlen megszabadulni, mert azokat gyakorlatilag mindhalálig, sőt még az után is megőrzik.

Az alkotmányos alapok tisztázatlansága miatt az egészségügyi adatkezelés nagyon veszélyes irányt vett. Az e-Recept rendszer célja az lett, hogy az állam feltétlenül megszerezze 10 millió személy élethosszig tartó gyógyszerfogyasztási adatait. Mielőtt egy ilyen fejlesztésbe kezdtek volna, célszerű lett volna ennek az emberi jogi alapjait kimunkálni, mert ilyen egyetlen normális jogállamban sem fordulhat elő. A vényadatok kezelése ma egyáltalán nem elégíti ki egy jogállam kritériumait. (...)

Az AB előtt ma folyamatban van egy a vényadatokkal kapcsolatos, egy a háziorvos adatelérésevel kapcsolatos és az üzemorvosi kényszervizsgálat elleni indítványom. Egy esetleges kedvezőtlen ítélet esetén az ügyeket a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fogom továbbítani – olvasható a tisztességesadatkezelés.hu honlapon.