Abortusz: Észak-Írországban is oldanák a szigort

Brit kormánypárti politikusok az észak-írországi abortusztörvény drákói szigorának enyhítését szorgalmazták vasárnap, miután az Ír Köztársaságban erről tartott előző napi népszavazáson az ír választók kétharmada a terhességmegszakítást gyakorlatilag minden esetben tiltó, 35 évvel ezelőtti alkotmánymódosítás elvetésére voksolt.

Észak-Írországban - amely nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt - jelenleg ugyanolyan szigorú abortusztilalmi szabályok vannak érvényben, mint Írországban. Az észak-írországi törvények még nemi erőszak vagy vérfertőző kapcsolat következményeként létrejött terhesség esetén sem engedik az abortuszt, és akkor sem, ha a magzatról a szűrővizsgálatokon kiderül, hogy súlyos fejlődési rendellenességekkel jön a világra, és nem lesz remény életben maradására. Az illegális abortuszért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható Észak-Írországban.

Ebben a helyzetben évente átlagosan ezer nő utazik Észak-Írországból Angliába terhességmegszakítás végett. A nagy-britanniai törvények a terhesség 24. hetéig engedélyezik az abortuszt.

Az írországi népszavazási eredmény nyomán Penny Mordaunt, a konzervatív párti brit kormány esélyegyenlőségi és a nőket érintő kérdésekért felelős minisztere Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, hogy az ír referendum "történelmi jelentőségű, nagyszerű" fejlemény, amely reményre ad okot Észak-Írországban is. Penny Mordaunt szerint "e reménynek teljesülnie kell".

A miniszter felhívásához vasárnap négy elődje, Amber Rudd, Justine Greening, Nicky Morgan és Maria Miller is csatlakozott.

Greening, aki januárig töltötte be Penny Mordaunt jelenlegi miniszteri tisztségét, tavaly olyan módosítást hajtott végre a brit abortuszrendelkezéseken, amely lehetővé tette az észak-írországi nőknek a terhességmegszakítás ingyenes elvégeztetését az angliai állami egészségügyi szolgálat kórházaiban.

Vasárnapi felhívásában Justine Greening közölte: az írországi népszavazás eredménye nyomán az abortusztörvényről szóló demokratikus vitát Észak-Írországban is el kell kezdeni.

Az abortusztörvény esetleges módosítása az észak-írországi parlament hatáskörébe tartozna, ám tavaly január óta - egyelőre feloldhatatlannak tűnő belpolitikai viták miatt - nem működik Észak-Írországban a brit fennhatóságot pártoló többségi protestáns közösség legnagyobb politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a britellenes katolikus mozgalom vezető pártja, a Sinn Féin alkotta felekezetközi önkormányzat, így a londoni parlamentnek elvileg módja lenne saját hatáskörében módosításokat foganatosítani.

A helyzetet bonyolítja mindazonáltal, hogy a Nagy-Britanniában kormányzó Konzervatív Párt a tavaly júniusi előrehozott választásokon elveszítette addigi alsóházi többségét, és azóta éppen a DUP külső eseti támogatásától függ fennmaradása. A DUP azonban szociális kérdésekben jóval kevésbé liberális nézeteket vall, mint a Konzervatív Párt, mereven ellenzi például az azonos neműek házasságát, amelyet Nagy-Britanniában David Cameron, az előző konzervatív párti miniszterelnök kormánya tett lehetővé külön törvénnyel, és ellenzi az abortuszt is minden körülmények között.