Egyes államok már most e-egészségügyi és egészségügyiadat-nagyhatalomként értékelhetők.
Egy évtizeddel ezelőtt a „big data” vagy az „adatbányászat” szó legfeljebb kutatói-tanácsadói körökben volt használatos az egészségügyben. Ma a személyre szabott vagy precíziós orvoslásra sokan az egyik legnagyobb szakmai ígéretként tekintenek világszerte. Sőt, már egyenesen az adatvezérelt orvoslás, az adatvezérelt egészségügy koráról beszélnek, és a megváltás lehetőségét várják az életmódi, ellátási, klinikai, genomikai és kutatói adatbázisok és regiszterek összekötésére építő megoldásoktól: új és/vagy költséghatékonyabb gyógyszereket, terápiás és prevenciós eljárásokat, új genomikai alapú vagy elektronikus ellátási formák születését - írja a gyártástrend.hu.
A nemzetközi adathozzáférési tapasztalatokat értékelve egyes államok már most e-egészségügyi és egészségügyiadat-nagyhatalomként értékelhetők, és ennek stratégiai szintű, intézményes formában történő kihasználásával néhány éven belül sok tízmilliárdos kutatási-technológiai fejlesztés lenne realizálható az érintett országokban. Jelenleg azonban csak részben tudják vagy értik ennek jelentőségét, stratégiai szinten pedig egyelőre nem használják ki.
A legfrissebb becslések szerint az egészségügyi adatok kereskedelmének és elemzésének piaca 2022-re a 34 milliárd dollárt is meghaladhatja világszinten. Könnyen belátható, ha az egészségipari piacra koncentráló, sokszor kézműves módszerekkel végzett, informális kapcsolatokon keresztül rendezhető adatelemzések piaca ilyen gazdasági eredményt produkál, akkor milyen potenciális hatékonysági és fejlesztési eredményeket lehetne elérni az intézményes használattal. Az igazi áttörés azonban még várat magára. Ehhez az adatbázisrendszerek teljes ökoszisztémájának intézményes formában történő megteremtésére van szükség, ami magában foglalja az adatkapcsolatok létrehozását, a kezelő- és elemzőrendszerek vezetői, klinikusi, kutatói felületeinek kialakítását, a rendszert üzemeltető szakértői kör egyben tartását is. A teljes cikk itt olvasható