Add a véred, megmondom, ki vagy!

Ám sokan azzal sincsenek tisztában, milyen is a vércsoportjuk, így nehezebben kaphatnak segítséget, ha például vérátömlesztésre szorulnak. Egyes kutatások szerint a vércsoport a betegségekre való hajlamról is árulkodik – írja a Szabad Föld online.

Sokat segíthet baleset esetén, ha magunknál tartunk egy kártyát arról, melyik vércsoportba tartozunk. Ez a műtétek és más orvosi beavatkozások előtt roppant hasznos információ.

A Nobel-díjas Karl Landsteiner osztrák orvos-biológus máig használatos AB0 vércsoportrendszerének alapja, hogy a vörösvérsejtek felszínén úgynevezett antigének (immunválaszra képes fehérjék) lehetnek, s ezek másokban (akik vért kapnak) immunválaszt válthatnak ki.

Hazánkban az A vércsoport a leggyakoribb, a lakosság 40%-a tartozik ide, míg a 0-sok aránya 32, a B-seké pedig 19%. A legritkább az AB: száz emberből csupán kilencre jellemző. Egyes elképzelések szerint a 0-s a legősibb vércsoport – a gyűjtögető, vadászó embereké –, ezért ők jobban bírják a húsevést. Az A vércsoport a mezőgazdaságra való áttéréskor alakult ki, míg a B a vándorlások időszakában. Az AB pedig a legkésőbbi, mely a fajok keveredésével jött létre.

Erre az elméletre épül a divatos vércsoportdiéta, mely a tudósok szerint nem igazán megalapozott. Még ennél is fantasztikusabb, hogy egy régi japán elmélet szerint a lelkialkat kiolvasható a vérből. Eszerint az A-sok tökéletességre törekvők, kitartóak és szenvedélyesek; a B típus szigorú követelményeket diktál és igen féltékeny; az AB-s hangulatember, aki az ellentétek közt őrlődik; míg a 0-s csoportú kifogyhatatlan energiával tör a célja felé, az érdekeiről sosem feledkezik meg (a kutatók szerint mindez csak babona). Egyes vizsgálatok pedig azt állítják, hogy az A vércsoport a betegségekre való rizikót is mutatja, a 0-s tartozás viszonylagos védettséget jelent a malária és a rotavírus, sőt a szifilisz ellen is, a B a kolerafertőzés kockázatát csökkenti, az AB pedig több mint 20%-kal növeli a szívbetegségek és a trombózis rizikóját. Az orvosok figyelmeztetnek, hogy az előbbieknek ne tulajdonítsunk túl nagy jelentőséget: sokkal inkább az életmódon áll vagy bukik, hogy megőrizzük-e az egészségünket.

Biológiai rokonunk, a Rhesus majom vérében hasonló antigén található, mint az emberében. Azt a vértípust, melyből ez kimutatható, Rh pozitívnak nevezik, míg amelyikből hiányzik, Rh negatívnak. Miután megvizsgálják, hogy a vérben megtalálható-e a D-antigénnek nevezett összetevő, kiderül, ki az Rh pozitív – mint a magyarok 85%-a –, s ki tartozik a 15%-ot kitevő Rh negatívok közé. Az utóbbiakhoz tartozó anyánál ez gondot okozhat a második terhesség alatt, veszélyeztetve az Rh pozitív magzatot. Manapság azonban már idejében felkészülhetnek e problémára, így a baj megelőzhető.