Miközben valamennyi nagy daganatos betegségre van szűrőprogram, az azokon való részvételi hajlandósággal rosszul állunk.
Most évente 75 ezer új daganatos esetet regisztrálnak, ám az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint a betegek száma csak több lesz. Polgár Csaba indoklása szerint azért, mert öregszik a társadalom, másrészt nem vagyunk elég hatékonyak a megelőzésben. Ha születik is valami preventív intézkedés – folytatta a főigazgató –, ahhoz kell legalább egy évtized, hogy annak a hatása megmutatkozzon a megbetegedési illetve halálozási adatokban. Ma még minden harmadik ember érintett e betegségben, illetve a halálozások negyedét a daganatok okozzák - tudósított egy pénteki szakmai fórumról a Népszava.
Példaként említette Szócska Miklós államtitkár hivatali ideje alatt született dohányzás-ellenes jogszabályt, amelynek most kezd látszani a hatása. Az onkológus professzor minderről a Tegyük szerethetővé a rákellenes életmódot című fővárosi konferencián beszélt pénteken.
A professzor megjegyezte azt is, hogy ugyanakkor ma 10-15 százalékkal nagyobb az esélye a gyógyulásra egy rákos betegnek, mint 10-15 évvel ezelőtt. A Nemzeti Rákellenes Programnak pedig éppen az a célja, hogy 2030-ig tíz százalékkal csökkentse a halálozást. (Bár a program a negyedik Orbán-kormány első néhány hetében elkészült, nyilvánosságra azonban azóta sem hozták – a szerk.)
A dohányzás és az elhízás két legnagyobb kockázata a daganatoknak. Ma az emberek túlnyomó többsége, csaknem a lakosság 75 százaléka nem dohányzik, míg korábban ez az arány mintegy 66 százalék volt – derült ki Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár előadásából. Hozzátette: egy dolgon viszont nem tudtak javítani, hogy az elhízott, túlsúlyos gyerekek aránya ne nőjön. A megelőzés sikereihez könyvelte a kamasz lányok és fiúk HPV elleni oltását, amely annak ellenére, hogy nem kötelező, az érintettek nagy többsége felvette. S miközben valamennyi nagy daganatos betegségre van szűrőprogram, az azokon való részvételi hajlandósággal rosszul állunk. A szervezett emlőszűrésre évente 550 ezer nő jogosult. 2002 és 2020 között 9,6 millió szűrésre invitáló levelet küldtek ki az érintetteknek de csak valamivel alig több mint 4 millióan (42 százalék) éltek a lehetőséggel. Daganatgyanú miatt 230 nőt hívtak vissza, akiknek 73 százalékánál bizonyult rosszindulatúnak az elváltozás.
Horváth Ildikó beszélt arról is, hogy a Covid-járvány két éve alatt csökkent a szűréseken való részvétel és a diagnosztizált esetek száma is. Konkrét adat nem hangzott el erre vonatkozóan az államtitkártól, ugyanakkor egy tavaly őszi szakmai konferencián ismertetett hazai kutatás szerint a járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak meg, mint a korábbi években. Ez azt jelenti, hogy jelenleg mintegy 5000 fel nem ismert beteg nem kap kezelést. Ez 1300 tüdőrák, 2300 vastag- és végbélrák és 1400 emlőrák esetet jelent. További részletek a teljes cikkben