Agora a szűrésekről: párbeszéd helyett perpatvar

Frenetikus napokat éltünk meg a kórteremben – fogalmazott a nemzet színésze. – Kötelezővé tenném a szűréseket – jelentette ki az onkológus. Az etikus és erkölcsös szűrésekről beszélt az orvos-jogász, a közszolga pedig az adminisztrációs terhek mérséklését ígérte. Végül mégis az oltásellenesek bizonyultak a leghangosabbnak a Magyar Orvosi Kamara Agora rendezvényén, ahol a szűrésekről tervezett párbeszéd felpaprikázott hangulatú személyeskedésbe torkollt. Legalábbis az egyik fél részéről - tudósított a rendezvényről a medicalonline.hu.

Mióta itt ülünk, ketten meghaltak daganatos betegségben – jelentette az esemény első fél órájának elteltével Bodoky György onkológus, centrumvezető főorvos, aki azt mondta, Magyarországon 15 percenként meghal egy beteg rákban. A rendkívül riasztó hazai rákstatisztikákat ismertetve beszélt arról, hogy Magyarországon évente 62 ezer embernél diagnosztizálnak daganatos megbetegedést, ami a Puskás-stadion teljes nézőközönsége. Rákbetegség miatt egy évben 50 ezer főt veszít a magyar társadalom, azaz Mosonmagyaróvár teljes lakosságát.

Pártolom a szűrések kötelezővé tételét, de nem büntető, hanem jutalmazó ösztönzőkkel – tette hozzá az onkológus, aki szerint a szűrővizsgálat a leghatékonyabb gyógyító eszköz az onkológiában, aminek a jelenleginél sokkal nagyobb teret kellene adni. Megjegyezte azt is, hogy onkológusként látja a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) ez irányú erőfeszítéseit, azonban annak eredményeit nem:

Volt már olyan projekt, amelynek keretében beszereztek kolonoszkópokat, amiket aztán soha nem használtak. A pilotok eredményesek, a kivitelezésnél azonban valami mindig elbicsaklik. Elkeseredve látom, hogy amióta küzdünk a CRC-szűrés bevezetéséért, 80 ezer embert veszítettünk el – mondta professzor. (Az elmúlt 25 évben 12 CRC-szűrési pilot futott le Magyarországon, valamennyi igazolta a szűrés hatékonyságát. A 13. az az EFOP és VEKOP forrásokra alapozott pilot volt, amelynek nyomán – több éves huzavonát követően – végül országosan bevezették a CRC-szűrést az 50-70 év közötti korosztályban. Az uniós finanszírozásért cserébe a kormány azt vállalta, hogy három év alatt 10 százalékkal csökkenti a vastagbélrák-halálozást.)

A hatályos jogszabályok szerint minden olyan orvosi vizsgálat esetében, amely alkalmas daganatos betegségek szűrésére – a fogászati kontrolltól a tüdőröntgenig – kötelező lenne a leleten feltüntetni a szűrővizsgálat eredményét. Erre már Kereszty Éva, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke hívta fel a figyelmet azzal együtt, hogy az orvosok képzésben elsikkad a szűrések fontossága: nem tanulnak az orvosok szűrni, és a fent említett jogszabályi kötelezettség sem ment át az orvosi köztudatba.  

Az etikus szűrés nem veri át a betegeket – folytatta az orvos-jogász, aki szerint az evidence based orvostudomány mellett megjelent a business based orvostudomány is, aminek nyomán – elsősorban a magánszolgáltatók – olykor felesleges szűréseket ajánlanak ki, a szükségesnél lényegesen nagyobb gyakorisággal.

Nem fenyegetéssel és büntetéssel kell ösztönözni a lakosságot a szűréseken való részvételre, hanem egy olyan komplex szűrési csomag ajánlásával, amely a gyermekkori, iskolai szűrésektől kezdve folyamatosan hozzászoktatja a polgárokat a vizsgálatokon való részvételre. Ugyanakkor faluról, tanyáról csak 2-3 átszállással lehet eljutni a szűrőhelyekre, amire az érintetteknek se pénze se energiája, se ideje nincs, ráadásul ezek nyitva tartása sem kedvező, a munkáltatók pedig nem engedik el szűrésre munkaidőben a dolgozókat – hívta fel a figyelmet Kereszty Éva, aki szerint folyamatos társadalmi célú kampánnyal kell eljutni a lakossághoz, a szűrések elvégzésébe pedig be kell vonni a rezidenseket és medikusokat is.

További témák és részletek a teljes beszámolóban