Agyelszívás: a legjobbjaink mennek külföldre

„Az utóbbi bő évtized magyar kivándorlói az itthon élő népességnél átlagosan iskolázottabbak, fiatalabbak, többségében hajadonok, illetve nőtlenek" – derítették ki a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársai több adatforrás elemzése után. Azt eddig is sejthettük, hogy az „agyelszívás" komoly károkat okoz a magyar gazdaságnak, most azonban világossá vált, hogy talán az eddig gondoltnál is jobban sújtja ez a jelenség az országot. Nem csoda, hogy ma már alig találnak képzett munkaerőt a vállalatok a betöltetlen álláshelyekre - írta a vg.hu.

A tanulmány szerint 2014 elején mintegy 330 ezer magyar állampolgár élt az európai célországokban. Az sem kizárt, hogy azóta már 400 ezer közelébe emelkedett a kivándorlók száma, hiszen a statisztikai hivatal 2014-ben és 2015-ben egyaránt történelmi magasságba emelkedő, 30 ezer feletti kivándorlót mért. A legtöbben az Egyesült Királyságba, Németországba és Ausztriába mennek.

A tanulmány kiemelte, hogy a munkapiacon értékesíthető tudással legjobban ellátott két csoport – a szakmunkások és a diplomások csoportja – különböző migrációs stratégiát folytat. Míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre a hosszabb távra, családdal költöznek külföldre, a szakmunkások kiemelkedő arányban vannak jelen a rövidebb időtávra, a hazai kapcsolatokat fenntartva elmozdulók és ingázók között.