• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Agyi pacemakerrel is gyógyíthatók mozgászavarokat okozó betegségek

Lapszemle 2019.11.11 Forrás: magyarnemzet.hu
Agyi pacemakerrel is gyógyíthatók mozgászavarokat okozó betegségek

A funkcionális idegsebészet és a mélyagyi stimulációs módszer felé aztán az 1990-es években irányult újra fokozott figyelem.

Szinte bizonyosan mindenki találkozott már olyan emberrel, akinek a testét kontrollálhatatlan rángások gyötörték, esetleg a kezét vagy a lábát nem tudta megfelelően használni az állandó remegés miatt. Az ilyen neurológiai tünetek kezelésében az egyik leghatásosabb módszer az agyi pacemaker beültetése, amelyet hazánkban Valálik István főorvos honosított meg és végez rendszeresen. A Magyar Nemzet lehetőséget kapott, hogy részt vegyen egy ilyen műtéten.

Az agyi pacemaker beültetését, a mélyagyi stimulációt Svájcban tanulta meg és alkalmazta itthon először Valálik István 1998-ban. Az elmúlt bő húsz évben több mint 400 ilyen beavatkozást végzett, ezek egy része pace­makercsere volt, mert ezek általában 4-5 évig működnek. Ma már vannak kívülről tölthető pacemakerek is, a most operált páciens is ilyet kapott, így nála jó eséllyel nem lesz szükség később újabb műtétre. Az ilyen, úgynevezett sztereotaxiás műtétek egy másik formája a rádiófrekvenciás hőkezelés, ami egyoldali remegés és túlmozgás kezelésénél alkalmazható, és igazán hatékony, nem jár beültetéssel, egyszeri beavatkozás. Ezt az eljárást, amit szintén a főorvos vezetett be itthon, már ritkábban végzik.

Az agyi pacemaker beültetése többféle mozgászavar kezelését is forradalmasította. A Parkinson-kór mellett ilyen a disztónia (akaratlan izom-összehúzódások által kiváltott végtagmerevség vagy kóros testtartás), az esszenciá­lis tremor (kéz- és/vagy fejremegés), a szklerózis multiplex, a koponyasérülés vagy a stroke okozta mozgászavarok, de néhány esetben Valálik főorvos is alkalmazta már sikerrel kényszerbetegeknél és Tourette-szindrómás betegeknél; utóbbinál az ismétlődő, irányíthatatlan mozgások és hangadások jellemezők. A módszer 2002 óta egészségbiztosítási finanszírozással is elérhető Magyarországon, az első néhány évben viszont csak olyan pácienseknél jöhetett szóba, akik családi vagy közadakozásból elő tudták teremteni a több millió forintos alapítványi fedezetet. A teljes riport itt olvasható