Dr. Pungor András kutató a valóság és a sci-fi közötti határmezsgyéről, a futurisztikus gondolkodás szükségességéről.
A vakságra, a siketségre, a mozgásszervi problémákra, a memóriazavarra és a stroke-kal járó agyi katasztrófák rehabilitációs kezelésére ígér megoldást a jövőben az agy és a számítógép összekapcsolásának módjait kutató amerikai vállalat, a Neuralink.
A dollármilliárdos vállalkozó, Elon Musk által alapított társaság augusztus végén malacokon mutatta be azt a koponyacsontba beültethető, az aggyal közvetlenül érintkező eszközt, amellyel a nyilvánosság előtt demonstrálta: károsodás nélkül képesek megvalósítani a kapcsolatot az élő szervezet legfőbb irányító szerve és a komputer között.
Az „agykapu”, azaz BrainGate összeköttetés alapját jelentő elektródarendszerrel másfél évtizeddel ezelőtt ért el áttörést a utahi Cyberkinetics, amelynek kutatócsoportjában dolgozott a miskolci Nanotechnológiai Kutatóintézet egykori vezetője, Dr. Pungor András is. Tőle tudjuk, hogy akkoriban még 96 darab 25 mikrométeres, a hajszálnál háromszor vékonyabb „drótokkal” kapcsolták össze a kiválasztott agyi területet a számítógéppel - írta a boon.hu.
– Tizenöt év alatt annyit fejlődött a miniatürizálásban a technológia, hogy a Neuralink eszközében most tízszer annyi, 1024 egymástól függetlenül működő elektródát használnak. Ezt ülteti be egy fantasztikus robot az agykéregbe, ami jóval több információt tartalmaz – érzékeltette a kutató az alapvető különbséget. – Mi annak idején elektródánként 30 kilohertzes adatátvitellel dolgoztunk, ők 2,4 gigahertzen működő Bluetooth-kapcsolattal, ám ez nem jelenti azt, hogy minden agyi elektronikus jelet ki tudnak venni a megfigyelt területről, hanem csak olyan jelzéseket, hogy melyik elektródajel lépett át egy határértéket. A beépített elektródák esetében pedig továbbra is fennáll az a véletlenszerűség, hogy milyen idegsejteket lehet velük elérni. (...)
– Vannak kísérletek meghatározott agykérgi területek stimulálásával a Parkinson-kór kezelésére, a látás bizonyos fokú visszaadására, de a mindennapokban használható megoldáshoz még hosszú utat kell bejárni. Egy lebénult kézbe visszavinni a finommotoros mozgást irányító jeleket még nem valósítható meg tökéletesen a tudomány és technika jelenlegi állása szerint, mert azok az elektródák, amiket most mutattak be, nem feltétlenül alkalmasak jelbevitelre.
– A futurisztikus látomásokra épülő kutatásoknak azonban megvan a helyük a jövőben – emlékeztetett a nemrég elhunyt Apple-vezér, Steve Jobs példájára, akinek kinevették azt az ötletét, hogy kéznagyságra akarja zsugorítani a számítógépet. Ma pedig már mindenkinek a kezében ott van az okostelefon.