Ahol a holttest munkadarab

A kétnapos, lentalvásos Országos Boncmesteri és Asszisztensi Találkozón jártunk. Továbbképzés és buli. Sehol sincs kórházból a kerítés. Valamint: „Itt be, ott ki. Csak a két égésnyom. Haláli halálsztorik vannak.” A 24.hu riportja Berettyóújfaluból.

A berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház Patológiai Osztálya által szervezett huszadik, kétnapos Országos Boncmesteri és Asszisztensi Találkozón, az OBAT-on vagyunk. Ez az a rendezvény, amelynek programfüzetében mások mellett a „komplett bonctermi és halotthűtő felújítások, bonctermi berendezések, terem és cellás hűtők” forgalmazója, valamint a Mennyei Temetkezés nevű kegyeleti cég hirdet.

Boncoláson a patológus a főnök, ő az orvos, ő irányít, ő darálja diktafonra, amit lát, csontfűrészt nem fog kézbe, csak szikét, azzal is kizárólag az elébe helyezett szervekhez nyúl. Az izzadós munka a boncmesteré, aki az utasítások szerint vág, kivesz, betesz, összevarr, mosdat, öltöztet. „De a betegségeket is tudom. Huszonöt év után olyan vagyok, mint egy öreg autószerelő szaki, csak én nem az olajfoltokból azonosítom be a hibát, hanem például abból, hogy ha lila a páciens feje, az tüdőembólia.”

Pali tehát főállásban boncol, vállalkozásban hűt, mosdat és öltöztet, mindezen felül pedig még lemezlovas is: bulikat vezényel, fesztiválokon osztja a ritmust.

Természetesen ezen a berettyóújfalui összejövetelen is ő az esti eszem-iszom egyik zeneszolgáltatója.

Azért csak az egyik, mert a résztvevők között akad még egy mixelő boncmester: Rácz Sándor a karcagi patológiáról.

Sándor idén tölti az ötvenet. Szerszámkészítőnek tanult, de ő sem vágyott az iparba, inkább felvonatozott Pestre börtönőrnek. Hogy miért? „Mert a sitten jó idő van télen-nyáron, vár a Kozma tizenhárom.”

További részletek a 24.hu riportjában.