Egyetlen napig élt az érdekvédők és az egészségügyért felelős államtitkárság megállapodása.
Január kilencedikén, az orvosi és kórházi szövetségek és Szócska Miklós találkozója után az érdekvédők még azt hitték, hogy az államtitkár legalább átmeneti enyhülést hoz a közalkalmazottak kényszernyugdíjazásával keltett válságban, de másnap olyan utasítást küldött ki a tárca a kórházigazgatóknak, amelyben már nyoma sem volt az előző napi egyezségnek - írja a Népszabadság.
A Népszabadság birtokába került, az intézményvezetőknek címzett és Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkárának aláírásával jegyzett levélben pénteken a kormányhatározat szövegének szigorú betartására utasítják a főigazgatókat. Vagyis ebben még csak említés sincs az egy nappal korábban az ágazati egyeztetésen született komp-romisszumos megoldásokról.
Az intézkedéssel – amellyel a kormány nem engedi, hogy a jövőben a közszolgálatban állók egyidejűleg legyenek nyugdíjasok és alkalmazottak – ellehetetlenül az egészségügy. Egyik pillanatról a másikra 7-10 ezer orvos, ápoló és egyéb szakdolgozó kerülne ki a betegellátásból, miközben már most sincs elég ember a biztonságos gyógyításhoz.
A helyzet abszurditását mutatja, hogy a kormány nem is tudja, hány olyan orvos dolgozik, aki már meghaladta a nyugdíjkort. A legtöbb gyógyítónak több munkahelye is van, az orvosokra kötelező munkaidőkorlát pedig gyorsan kimerül a főállásokban, de miután másutt sincs elég ember, újabb kórházakban vállalnak ügyeletet vagy egyéb munkát. Tömegesen vannak olyanok, akik egyszerre közalkalmazottak, nyugdíjasok, és vállalkozási formában is dolgoznak. (Az államtitkárnak nem titkolt reménye, hogy a mostani intézkedéssel talán megismerheti azt a számot, amelyből kiderülhet, hogy pontosan hány emberrel működtethető az egészségügy.) Az érdekvédők a múlt hét szerdai egyeztetés után még úgy hitték, hogy elhárították a közvetlen katasztrófát: az egyezség részleteiről, illetve az államtitkársággal folytatott sikeres alkuról a Magyar Kórházszövetség levélben tájékoztatta a tagkórházakat.
Ezért is érte hideg zuhanyként az intézményvezetőket a közigazgatási államtitkár levele. Ebben ugyanis az áll, hogy a kötelező nyugdíjazás alóli egyéni kérelmeket a kormány mégsem egységes formanyomtatvánnyal gyűjti, hanem – az erről szóló kormányhatározat értelmében – megmarad az egyéni kérelmek és jóváhagyások rendszere. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hat-hétezer dokumentum érkezhet meg csak az egészségügyből a kormányzathoz.
A közalkalmazottak nyugdíjazásával kapcsolatos eljárásrendről szóló hivatalos tájékoztatásról
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közigazgatási Államtitkársága által 2013. január elején kiküldött, a közalkalmazottak nyugdíjazásával kapcsolatos tájékoztató levél célja, hogy felhívja a munkáltatók figyelmét a jogszabályok szerinti eljárásrendre és a kapcsolódó jogszabályokra, így arra, hogy az intézkedéssel érintettek felmentésének indoka kizárólag a közalkalmazott nyugdíjazásának ténye lehet - reagált a fentiekre az egészségügyi államtitkárság közleményben.
A média által kifogásolt utolsó bekezdés kizárólag a felmentésről rendelkező munkáltatói intézkedések jogszerűségének biztosítása érdekében, tehát szakmai szempontból került a kimenő levélbe. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ugyanis tételesen meghatározza a jogszerű felmentés indokait, amelyek között a kormány határozata nem szerepel. Ahhoz, hogy a felmentési okiratok jogszerűek legyenek, szükséges, hogy az indok a törvényben meghatározott nyugdíjjogosultság legyen - áll a közleményben.