Akár erős védettségük is lehet a gyógyultaknak, de...

Az oltást elutasító magyarok nagyjából 10 százaléka azért nem kéri a vakcinát, mert úgy gondolja, hogy a korábbi betegség megfelelő védelmet nyújt számára. Vajon igazuk van? Mit tudunk biztosan, és mit sejthetünk a gyógyultak védettségéről az eddigi kutatások alapján. Meddig tart? Mennyire erős? És hogyan viszonyul az oltottak védelméhez? - tette fel a kérdéseket a 444.hu.

Az eddigi vizsgálatok alapján biztosan állíthatjuk, hogy a hibrid immunitás jelenti a legnagyobb védelmet, vagyis amikor valaki átesett a betegségen, és oltása is van.Egy amerikai laboratóriumi vizsgálat szerint a szervezetünk ezzel a dupla védettséggel a mutálódó vírust is hatékonyabban képes felismerni, aminek két oka lehet.

Egyrészt a betegség-oltás kombináció az egekbe repíti az ember antitestszintjét, ami a védettségünk egyik fontos mérőszáma, és ami egy idő után óhatatlanul visszaesik. Egy másik kutatás arra jutott, hogy a hibrid immunitás hét hónapon át magasabb antitestszintet biztosít, mint önmagában két adag mRNS-vakcina.

Másrészt úgy tűnik, hogy a megfertőződés után erősebb sejtes immunitás alakul ki, vagyis nagyobb mértékben jönnek létre olyan memóriasejtek, amelyek hosszabb távon képesek védettséget nyújtani. Itt már kicsit sötétben tapogatózunk, mert a kutatások többsége rövidebb ideig követte az oltottakat, mint a gyógyultakat, és egyes eredmények arra utalnak, hogy hosszabb távon az oltottaknál is javulni fog a sejtes immunitás.

Az extra oltásoknak is fontos szerepük lehet. Kemenesi Gábor virológus, illetve a Nature cikkében megszólaló immunológus szerint is könnyen elképzelhető, hogy három oltással elérhető a hibrid immunitáshoz hasonló védelem, de még erről sincs elegendő adatunk.

A hibrid immunitás erejét nemcsak laboratóriumban, hanem a való életben végzett mérések is igazolják. Egy nyáron publikált katari kutatás szerint a Pfizerrel oltott, betegségen átesett emberek kisebb eséllyel fertőződtek meg újra, mint akik csak oltást kaptak.

Mindenesetre rossz ötlet az eredményeken felbuzdulva szándékosan megfertőződni, hiszen akár bele is halhatunk a betegségbe. Kemenesi Gábor szerint is ez a legfontosabb: ha a vírus szabadon garázdálkodik a szervezetünkben, képtelenség megjósolni, meddig jut el. Megtámadhatja a vesét, a szívet, a májat, az érrendszert, és hosszú távú tüneteket is okozhat, már ha túléljük. Oltottként jóval kisebb a súlyos betegség vagy a halálozás kockázata, de soha, semmilyen vakcina nem jelentett száz százalékos védelmet, ezért semmiképp sem érdemes direkt keresni a fertőzést.

A gyógyultak viszont jól teszik, ha beoltatják magukat. További érvek a teljes cikkben