• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

  • egynapos sebészet
    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

Aki depressziós, az nem egy elromlott gép

Lapszemle 2019.01.13 Forrás: 444.hu
Aki depressziós, az nem egy elromlott gép

Az akut magányosság olyan stresszel jár, mintha fizikailag megtámadnak, egészségügyileg pedig az elhízással azonos hatású.

A világ mentális egészsége válságba jutott, minden országban egyre súlyosabb probléma a depresszió és a krónikus szorongás. Nemrég jelent meg a Lancet orvosi szaklapban egy erről szóló tanulmány a téma 28 szakértőjétől, akik szerint a mentális egészség kezelésében sokkal rosszabb a helyzet, mint a fizikai egészségében, és ez rengeteg szenvedéshez vezet. A fejlett világban a depresszió lett a munkahelyi hiányzások egyik vezető oka, az antidepresszánsok fogyasztása pedig meredeken emelkedik - olvasható a 444.hu weboldalon.

Mindez önmagában is elég figyelemreméltó, különösen azzal együtt, hogy az emberiség akkor jutott lelki válságba, amikor egyébként a jóléte rengeteget javult. Ezzel a témával foglalkozott 2018 egyik legnagyobb vitát kiváltó könyve, amit Johann Hari brit újságíró írt Lost Connections (Elveszett kapcsolatok) címmel. A legkülönfélébb helyeken idézett könyv alaptétele pedig nagyjából az, hogy mi van, ha ezek a mentális betegségek nem rendellenességek, hanem teljesen természetes reakciók arra a világra, amit kialakítottunk magunknak?

Hari maga is több mint egy évtizeden át szedett antidepresszánsokat, élete meghatározó része volt, hogy újra és újra próbál tenni valamit a mindent felemésztő szorongás és fájdalom ellen. Orvosai jellemzően biológiai okokkal magyarázták a problémát, és arról beszéltek neki, hogy a szerotonin alacsony szintje, és a kémiai egyensúly hiánya okozza a szenvedését, ezt pedig gyógyszerekkel kezelni lehet. Hari viszont azt tapasztalta, hogy átmenetileg ugyan segítenek a gyógyszerek, hosszabb távon viszont nem - és hasonló lehetett a társadalom tapasztalata, mert miközben például Amerikában 65 százalékkal emelkedett az antidepresszánsokat szedők száma 15 év alatt, a depresszió nem lett ritkább, sőt.

Így elkezdett dolgozni egy másik magyarázaton. Világszerte interjúzott kutatók sorával, akik azzal a megközelítéssel mennek szembe, hogy a depresszió egyszerű biológiai történet volna. Aki depressziós, vagy krónikusan szorong, az nem egy elromlott gép, hanem ember, akinek kielégítetlen alapvető igényei vannak, írja Hari. Az embernek vannak alapvető fizikai igényei, étel, ital, biztonságos hely, tiszta levegő, ezeket a fizikai igényeket pedig a jelenlegi világrend minden korábbinál jobban ki is elégíti, sokkal kevesebb éheznek például, mint bármikor. De vannak lelki igényeink is: kötődés másokhoz, a közösség érzése, az értelmes munkavégzés igénye, a megbecsültség, közelség a természethez. Ezeknek a lelki igényeknek a kielégítésében már egyáltalán nem olyan jó a kultúránk.

Hiányzik a közösség

A történelem egyik legmagányosabb társadalmában élünk, írja Hari. Az általa idézett egyik adat szerint az Egyesült Államokban rendszeresen felmérik, hány közeli barátja van az embereknek, és míg korábban 5 volt a leggyakoribb válasz, a kétezres évekre ez 0 lett. Ez nemcsak amerikai probléma: korábban mi is írtunk arról, hogy a magyar fiatalok az egyik legmagányosabbak Európában.

A magány sűrű szmogként nehezedik a kultúránkra, írja, ennek pedig súlyos hatásai vannak: az akut magányosság olyan stresszel jár egy ember számára, mintha fizikailag megtámadnák, egészségügyileg pedig az elhízással azonos hatású.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink