• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Aki helyre teszi az immunrendszerünket

Lapszemle Forrás: Dunántúli Napló Online

A Batthyány-Strattmann László Életműdíj a magyar orvosok egyik legkiemelkedőbb elismerése.

A PTE Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának igazgatója, dr. Czirják László több mint három évtizednyi szakmai tevékenységéért kapta meg a napokban a kitüntetést. Dr. Czirják Lászlóval, aki 1978-ban Debrecenben végezte el az Orvostudományi Egyetemet, majd a DOTE III. számú Belklinikáján dolgozott, s ott jutott el a docensi címig, majd 1995-ben a PTE II-es számú Belklinikájára nevezték ki társprofesszornak - a Dunántúli Napló - online készített interjút.

– Volt egy felmérés tíz évvel ezelőtt, mely szerint háromszor annyi a gyulladásos mozgásszervi betegség Magyarországon, mint Európában.

– Ez koránt sincs így, ezen a téren szerencsére mi is átlagosak vagyunk. Az viszont igaz, hogy a betegek közel harmada mozgásszervi problémákkal keresi fel a családorvosokat. Inkább a ritka immunológiai betegségekben állunk rosszabbul. Például a lupust, vagy a sclerodermát említeném. Úgy másfél ezer ilyen különleges immunbeteg fordul meg a pécsi klinikánkon évente.

– Az sem igaz, hogy minden ötven fölötti embernek van valamilyen reumatikus panasza?

– Ennek megértéséhez előbb a reuma fogalmát kell tisztázni. A magyarországi reumaértelmezés fürdőkórházakból indult, és az ízületi kopásokra, csontritkulásra koncentrál. Nyugaton a reumatológia a gyulladásos betegségeket fedi le. Nálunk jobban kettéválik a két terület és a gyulladásos immunológiai bajokkal leginkább az egyetemi klinikák foglalkoznak. Mozgásszervi gondja úgy kétmillió embernek van, gyulladásos mozgásszervi panasza 100 ezernek lehet.

– Egyre többet hallani az autoimmun betegségekről. Ez is afféle járulékos civilizációs gond?

– Ha az összes betegséget nézzük, akkor minden harmadiknál megfigyelhető az immunrendszer kóros működése. Autoimmun probléma azonban – amikor az immunrendszer a szervezet saját alkotóelemeit „idegen testnek" érzékeli – ennek csak igen kis hányada, és nincs több mint régen.

– Életműdíjat kapott. Mi az, amire harmincéves munkásságából személy szerint a legbüszkébb?

– Hogy négy évig az európai reumatársaságok szövetségének a főtitkára voltam, és erre a posztra igen ritkán választanak kelet-európai orvost. Másrészt hogy 2002-ben megalapítottam a Reumatológiai és Immunológiai Klinikát, amelynek híre van az egész kontinensen, mert igen jó a szakmai kollektíva.

– Hogy vigyáz az ízületeire egy reumatológus?

– Sokat gyalogolok a természetben, barangolok a magyar történelmi vidékeken. Kikapcsolódásként pedig főként történelmi tárgyú könyveket olvasok.