Aki megszervezte a budapesti mentőzést

Egy szegény menekült gyerekeként született az iskolában nem sok tehetséget mutató fiatalember, akiből később a budapesti mentőorvoslás atyja lett. Fáradhatatlan újító volt Kresz Géza: reformtervekkel bombázta a hatóságokat, elsőként mutatta be hazánkban a röntgent, de a változások ellenségei folyton áskálódtak ellene – olvasható az Index portálján.

A budapesti központi mentőállomás vadonatúj épületében még nem sokszor szólalt meg a vészharang, 1890 őszén az ügyeletes tiszt azonban percekig húzta a nagy katasztrófát jelző harangkötelet. Telefonon érkezett a hír, hogy a pesti Fémárugyárában kazánrobbanás történt, aminek következtében 14 munkás súlyosan megsérült. Az önkéntes mentők, az inspekciós orvos és a kisegítő személyzet fél perccel később már az őrszobában gyülekeztek. A mentőszolgálat 44 éves igazgatója, Kresz Géza rövid eligazítást tartott, majd a ház három telefonkészülékén az irodisták értesítették a főváros valamennyi kórházát, hogy további orvosokat kérjenek a balesethez. Öt perc múlva nyolc, életmentő készülékekkel és magnéziumlámpákkal felszerelt lovas mentőkocsi vágtatott a szerencsétlenség helyszínére. A kocsisok sípja jelezte a járókelőknek, hogy vészhelyzet van, utat kell engedni a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület járműveinek. Az értesítéstől számított negyed órán belül a helyszínen már ötvenfős szakszemélyzet látta el a sérülteket, majd gondoskodott azok kórházba szállításáról. Az eredményes akció után egy órával az igazgató megírta jelentését a polgármesteri hivatalnak, és sajtóközleményt juttatott el a hírlapokhoz: minden sérültet sikerült megmenteni.

Néhány évvel korábban – mindennemű szervezett mentés hiányában – a súlyos balesetet szenvedett munkások többsége szinte biztosan meghalt volna, most Kresz Gézának és társainak köszönhették az életüket. Az orvostársadalom többségének ellenállása mellett, kitartó küzdelem után a semmiből hozta létre a világ egyik legfejlettebb mentőszolgálatát. Nem fizetésért dolgoztak, céljuk egyszerűen a bajbajutottak megmentése volt. Kresz Géza rövid élete során nemcsak a magyar mentést szervezte meg, hanem kulcsszerepet játszott a kolera felszámolásában, számos közegészségügyi intézményt hozott létre, megszervezte a fővárosi tej- és anyatej-ellátást, valamint az elsősegélynyújtás oktatását is. Emellett meghonosította Budapesten a korcsolyázást, és létrehozta a városligeti jégpályát. Szinte mindig többen voltak, akik akadályozni próbálták a tevékenységét, mint ahányan támogatták.

Kresz Géza, a menekült borbélysegéd fia 1901-ben, mindössze 54 évesen halt meg. Halála után néhány hónappal a fővárosban munkába állt a világ első motoros mentőautója, amelyet még ő rendelt meg az önkéntesen, lelkesedésből dolgozó budapesti mentők számára.

A teljes cikk a BBC History 2017. áprilisi számában olvasható, részletek az Indexen.