Aki nem dolgozik, tényleg nem is eszik

Sorra látnak napvilágot a szegénység mértékét mutató hazai és nemzetközi felmérések, nem véletlen, hogy a parlament Népjóléti Bizottsága tegnapi ülésének is központi témája volt a magyar háztartások életszínvonala. Miközben a tavalyi esztendő adatait elemezték a képviselők, a kormánypárti honatyáknak is el kellett azon gondolkodni, mennyi realitása van Balog Zoltán szociális ágazatra is kiterjedő lelkesedésének - írja a népszava.

A humán miniszter ugyanis a jövő évi költségvetés benyújtásakor telenyilatkozta a sajtót, hogy az emberi erőforrások fejlesztése a nagy nyertese a 2017-es költségvetésnek, holott valójában a jóléti kiadások aránya a mostani 56,9-ről 54,8 százalékra csökken.

Mivel az oktatásra és az egészségügyre valóban többet szán a kormány, a többi területtől, elsősorban a szociális ágazattól kellett, hogy elvegyenek forrásokat, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jövő évi költségvetése ugyanis 4,7 százalékkal alacsonyabb, mint az idei.

A Magyarország 2015, vagyis a KSH legfrissebb elemzése sorra veszi, hogy milyen forrásokból származik jövedelme az embereknek. A rendszer embertelenségét mutató adatok is bekerültek az összeállításnak ebbe a részébe, hiszen kiderül, hogy rendszeres és kimutatható jövedelme az inaktívak közül mindössze az emberek 55 százalékának van, nyugdíj, gyermekgondozási vagy munkanélküli ellátás, esetleg ápolási díj vagy árvaellátás formájában, sokakat eltartanak a családtagok, de 11 százalékukról semmilyen információja nincs az államnak.

Nem tudni, miből élnek, ők azok, akik már kiestek mindenféle statisztikából. Érdemes felidézni, hogy az álláskeresők fele (49,8 százaléka) semmilyen pénzbeli támogatást nem kap és végképp a munka világának peremére sodródik.