Aki szült, aki nem: így fogy a magyar 1980 óta

1970 és 2001 között az össznépesség 24–25 százalékát tette ki a szülőképes korú nők 15 és 49 év közötti évjárata. A népesség tartós csökkenése és az ezzel együtt járó öregedési folyamat megváltoztatta ezeket az arányokat, amely különösen az ezredfordulót követően vált nyilvánvalóvá, mivel 2001 és 2016 között közel 270 ezer fővel, 10,5 százalékkal csökkent a szülőképes korú nők száma - idézte a KSH A termékenységi folyamatok jellemzői, 1970-2015 című tanulmányát a Világgazdaság.

A Ratkó-korszakban született gyermekek már kifutottak a szülőképes korból, az ő gyermekeik pedig a 2010-es évektől léptek a 30-as éveikbe, jelentősen megemelve a 30–39 éves nők létszámát. Ez a hullám is lassan lecseng, és már csak a 40-es éveikben járó nőknél várható még létszámnövekedés.
A korösszetételhez hasonlóan jelentős strukturális tényező a szülőképes korú nők családi állapot szerinti összetétele. Ennek demográfiai vetülete a női első házasságkötés életkorának jelentős emelkedése, ami a vizsgált időszakot tekintve 8 évvel, 21,6-ről 29,6-re emelkedett 1970 és 2015 között. A legutóbbi, 2011. évi népszámlálás alapján a szülőképes korú nők közel 14 százaléka élt élettársi kapcsolatban. Ez az arány 1,5-szerese a tíz évvel korábbi és 3,7-szerese az 1990-ben mért értéknek. de az élettársi kapcsolatok terjedése nem tudta ellensúlyozni a házasságkötések tartós visszaesését.

A 20–24 éves nők átlagos gyermekszáma egy lassú emelkedést követően az 1980-as évek elején érte el maximumát (ezer nőre számítva 774 gyermekkel), ezt követően folyamatosan csökkent, majd a 2010-es évektől stabilizálódni látszik, de jelenleg csak egynegyede a három és fél évtizeddel korábbi értéknek.

Minden harmadik baba anyja diplomás
Emelkedik a diplomás anyák termékenysége, miközben egyre kevesebb iskolázatlan nő hoz világra gyermeket. Az iskolázatlan anyák még mindig fiatalon, 18 éves koruk körül szülik első gyermeküket, ám a tanultabbaknál folyamatosan tolódik ki a gyermekvállalási életkor, egy diplomás közel 14 évvel később vállal gyermeket – ismerteti a tanulmány számait a Magyar Nemzet is.

Az adatok szerint az elmúlt huszonöt évben a házasságon kívüli születések aránya 13-ról 48 százalékra emelkedett, vagyis ma már majdnem minden második gyermek ilyen kapcsolatból jön világra. A házasságon kívül szülő nők anyává válásukkor jóval fiatalabbak a feleségként gyermeket vállalóknál. Míg 1990-ben a 20 éven aluli gyermeket vállaló nőknek még csak 35 százaléka élt házasságon kívül, 2015-ben ez már 90 százalékukat jellemezte. A 20–25 éves korcsoportban 9-ről 75 százalékra nőtt a házasságon kívül gyermeket vállaló nők aránya.

A 2011-es népszámlálás eredménye is azt mutatta, hogy az iskolai végzettség emelkedésével csökken a gyermekszám, ám ez a kedvezőtlen tendencia a diplomásoknál megszakad, ők ugyanis több gyermeket hoznak világra, mint a csak érettségizettek - írja az mno.hu.