Aki ügyesebben informálódik, az jut oltáshoz a kórházakban

A szervezetlenség miatt a kiolvasztott oltóanyagok egy része a kukában végzi – mondta az Átlátszónak egy budapesti, kórházi orvos. A neve elhallgatását kérő szakember további részleteket is megosztott az elmúlt hetekben tapasztalt kórházi körülményekről. A tőle kapott információról (többek között a maradék oltóanyagok mennyiségéről és sorsáról) szerettük volna megismerni az Operatív Törzs álláspontját is, az emailben elküldött kérdéseinkre azonban nem érkezett válasz.

Átlagosan hány órát dolgozott az elmúlt hetekben?

Hetente átlagosan két, 24 órás ügyeletem van, plusz a napi beosztások, így egy héten hozzávetőleg 50-60 órát dolgoztam az elmúlt hetekben. De nem a hosszú munkaidő a legnagyobb gond, hanem az, hogy a kollégák lebetegedése és egyéb átszervezések miatt folyamatosan, szinte óránként  változik a beosztásunk, ugrásra készen állva kell várni az újabb és újabb változtatásokat, nem lehet előre tervezni. Hetente változik az eljárásrend is, sok az értelmetlen intézkedés.

A hangulat nagyon rossz, sok szakdolgozó (ápoló, stb.) készül a pálya elhagyására, de nem a fizikai körülmények miatt, mert mostanra megszoktuk a maszkhordást, beöltözést is, és korábban is előfordult hogy kényelmetlen feltételek között kellett dolgozni sürgős eseteknél vagy más okból, hanem az állandó bizonytalanság miatt. Sokan aggódnak a közalkalmazotti státusz elvesztése miatt, az új törvény szerint ezt egészségügyi szolgálati jogviszony helyettesíti majd. Nem értem miért kellett épp most erőltetni az új szabályozás bevezetését. Hacsak nem az cél, hogy tönkretegyék az állami intézményeket, előkészítve a terepet egy magán-egészségügyre épülő rendszer kialakításához.

A szükséges eszközökből mi az, amiből nincs elég?

Nem az eszközhiány a gond, hanem az, hogy mindenki fáradt, és állandóan újabb papírokat, adminisztrálandó feladatokat kapunk, valós tájékoztatás pedig nincs, sokszor csak félinformációk jutnak el hozzánk. Arról például, hogy az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény alapján mikortól és milyen változások vonatkoznak ránk. Hallani olyat is, hogy a kórházi orvosok számára a havi bevételük fontos részét (sokaknál a felét) képező ügyeleti pénzek nagy részétől elesnek majd az új rendszerben, így szerintem nem nagyon lesz, aki az állami intézményekben ügyeletet vállal majd a kötelező minimumon túl. Ha valóban ennyire csökkennek az ügyeleti díjak, nem tudom, hogyan fogják az állami intézmények megoldani az ügyeleteket.

Eddig volt elegendő a tesztekből, de a múlt héten jött egy levél a “COVID-mentes” osztályomnak arról, hogy mostantól az eddigiektől eltérően csak gyorstesztet végzünk az új betegeken mielőtt bekerülhetnek hozzánk. Én ebből azt gyanítom, hogy valószínűleg fogyóban vannak az állami készletek PCR-tesztekből, de szokás szerint nem jött indoklás, nincs plusz információ, így nem tudjuk a valódi okot, csak annyit, hogy mostantól csak nagyon indokolt esetben végezhetnek a gyorsteszt után PCR-t is. Előbbinél pedig csak a pozitív eredményt lehet megbízhatónak tekinteni.

Ha abbamarad a PCR-es szűrés a nem COVID-os osztályra kerülő betegeknél, annak az lesz az a vége, hogy tele leszünk koronavírusos betegekkel, akik megfertőzik majd frissen műtött betegeket például. Az ettől való félelem miatt már így is később fordulnak az emberek orvoshoz vagy a kórházhoz, így egyes problémáknál már most nagyobb a halálozási arány mint korábban. Pedig korábban az osztályunkon egy ideig elérhető volt a “gyors PCR-teszt” is, aminek az eredménye egy órán belül meglett, de egy ideje ilyenből nem kaptunk.

Az oltások megkezdése kapcsán mit tapasztalt? 

Oltási terv láthatóan nincs, aki ügyesebben informálódik az jut oltáshoz. A mi osztályunk például úgy értesült az oltások megkezdéséről, hogy meghallottuk, hogy a mellettünk lévő épületben már oltanak. Erre elkezdtünk lobbizni, hogy akkor mi is szeretnénk, hogy az osztályunk orvosait és többi dolgozóját is beoltsák, és akkor 3 napos levelezés után sikerült ezt elérnünk.

Ekkor újabb problémával szembesültünk: az orvosokon kívüli kórházi dolgozók nagyon jelentős része – a vakcina mellékhatásaitól való félelem és az erről terjedő, sokszor egészen elképesztő álhírek miatt – nem akarta beoltatni magát. Annak ellenére sem, hogy volt olyan kollégánk, aki belehalt a betegségbe, és van olyan, aki hosszú ideje lélegeztetőgépen van, súlyos állapotban. Az átláthatóság és a tájékoztatás hiánya is felelős azért, hogy sok ember mindenféle baromságot elhisz. Ekkor azonban az oltást nem akarókat nem jobb tájékoztatással, plusz információval próbálták meggyőzni, hanem inkább kirúgással való fenyegetéssel, szelíd erőszakkal, ami megint csak nem az ideális megoldás.

További részletek a cikkben.