• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Akiknek a videojátékok jelentik az egyetlen bizonyítási lehetőséget

Lapszemle 2019.07.22 Forrás: magyarhirlap.hu
Akiknek a videojátékok jelentik az egyetlen bizonyítási lehetőséget

A játékzavar nem ördögtől való, és nem különbözik más emberi szenvedélyektől sem.

Májustól hivatalosan betegségnek tekinti a játékfüggőséget az Egészségügyi Világszervezet, a probléma országonként általánosan a fiatalok 8–12 százalékát érinti, főként a fiúkat, írja a magyarhirlap.hu

Idén májusban az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) hivatalosan is elfogadta azt a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló módosítást, amelynek értelmében a játékfüggőség – különös tekintettel a videojátékokra – hivatalosan is betegségnek minősül. Hogy a videojátékokhoz köthető addikció valóban betegség-e, arról megoszlanak a vélemények. 

Függőségen tipikusan azt értjük, amikor a szenvedély tárgya fontosabbá válik, mint a szociális élet, a karrier vagy a napi tevékenységek, a függő pedig csak a szenvedélyére koncentrál és aköré épülő életmódot vesz fel emiatt – magyarázta a lapnak Pólya Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. 

Kitért arra is, nem mindegy, hogy az adott „mánia” mennyre üdvös, hasznos társadalmilag. Tűnhet úgy, hogy a videojátékozás értelmetlen időtöltés, kiváltképp, ha például a tudományos kutatásokhoz hasonlítjuk. Ráadásként a digitális játékoknak mint szórakozási formának van pénzügyi vonatkozása, a játékosok a megvásárolt szoftverekkel, gépekkel komoly összegekkel járulnak hozzá a gazdasági körforgáshoz. Emellett, a játékban szerzett társas és sikerélmények stressz­oldó hatásúak is lehetnek, ami végső soron visszahat a társadalom boldogságszintjére. 

A posztmodern világ narratívátlanságában, ebben az ideológiamentes térben egy mai fia­tal nem feltétlenül látja az értelmet, mert nem vezeti „nagy” életcél. Következésképpen azt sem feltétlenül érzi meg, miért hasznos például családot alapítani, vagy épp gyermekeket vállalni – mondta. 

Fontos, hogy ne démonizáljuk a videojátékokat – hangsúlyozta Pólya Tamás. E játékok ugyanis semmivel sem rosszabbak más tömegmediális szórakoztatási formáknál, például a sorozatoknál vagy a televíziós showműsoroknál, amelyeket szintén lelkesen fogyasztanak a társadalom széles tömegei.