Sem erkölcsileg, sem jogilag nem tehettem volna mást.
Virág Attila, a Hatvani Mentőállomás ápolója a közelmúltban dicséretes helytállásáért Polgármesteri Díszoklevelet vehetett át Szabó Zsolttól, a település vezetőjétől. A kitüntetettel a heol.hu készített rövid interjút.
– Sokakat megdöbbentett és felháborított a hír, miszerint Horton egy ittas személy Önre támadt, s eltörte az orrcsontját. Az pedig rendkívüli, hogy Ön ezt követően is folytatta az ellátását. Hogyan is történt?
– Az autóbuszról leszállítottak egy részeg férfit, aki – vélhetően tántorogva – a sövény közé esett. Megsérült a szeme, ezért kihívtak bennünket. Ekkor az illető hőzöngeni kezdett, majd ököllel az arcomba vágott. Végig rapszodikusan viselkedett: hol megnyugodott, hol pedig újra agresszívvé vált. Ugyanezt folytatta később a kórházban az orvosokkal és az ápolószemélyzettel is.
– Mindezek ellenére ön tisztességgel elvégezte a munkáját...
– Sem erkölcsileg, sem jogilag nem tehettem volna mást.
– Azt tudja, hogy a „hétköznapi gondolkodású" emberek nem hagyták volna annyiban a dolgot, s a támadásra esetleg kemény védekezéssel reagálnak?
– Bizonyára sokan így tettek volna. A történtek számomra is traumát jelentettek, de nem akkorát, hogy kiábránduljak a hivatásból. Úgy is felfogható, hogy az alkoholizmus is betegség, nekünk pedig a segítségnyújtás a dolgunk. Mellesleg utólag tudtam meg, hogy a támadó állítólag korábban ökölvívó volt...