• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Akkor most rákot okoz a vörös hús vagy nem?

Lapszemle 2019.10.03 Forrás: Index
Akkor most rákot okoz a vörös hús vagy nem?

A tudományos közösség nagyobbik része által elfogadott kutatások szerint, ha csökkentjük ezek fogyasztását, azzal 13 százalékkal csökkenthetjük általános halálozási rátánkat.

Egy minapi tanulmányban a szerzők az eddig általánosan elfogadottnak tűnő állásponttal szembe menve azt állították, hogy a vörös húsok és a feldolgozott húskészítmények fogyasztása mégsem egészségtelen, mert nincs arra bizonyíték, hogy jelentősen növelné a rák és a szívbetegségek kockázatát. Ezért - a kutatók sokasága által támadott szerzők szerint legalábbis - nem is kell ezek fogyasztását visszafognunk. Mindez arra világít rá, hogy az étkezéssel kapcsolatos iránymutatások sokszor nagyon gyenge lábakon állnak, és szinte hetente fordulnak az ellentettjükre, írja az Index. 

De más kutatók szerint ez a megközelítés teljes félreértésen alapul, hiszen ezt a módszert a randomizált, kontrollcsoportok bevonásával végzett kísérletek eredményeinek újraelemzésére találták ki, és az életmód (például a táplálkozás) egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata tipikusan nem ilyen.

Az egész probléma innen ered. Ok-okozati összefüggéseket csak randomizált kísérletek alapján lehetne felderíteni (ahol csak a véletlenen múlik, hogy az adott személy milyen kezelést kap). Amikor nagy népesség életmódja és kórtörténete között próbálnak összefüggéseket találni, az sosem bizonyítja tökéletesen azt, hogy egy-egy konkrét tényező miatt kapott el az illető valamilyen betegséget.

A konzorcium kutatói azzal érvelnek, hogy az embereknek tudniuk kell, hogy az eddig tényként elfogadott ajánlások gyenge minőségű kutatásokon alapultak. Ezzel - szerintük - visszaadják a döntés szabadságát az emberek kezébe arról, hogy változtatnak-e életmódjukon vagy sem. Csakhogy a “döntés szabadságával” kapcsolatos érvelés sokak szerint álságos, vagy éppen tudatlanságról árulkodik. Számtalan pszichológiai kísérletben bebizonyították már, hogy az ember döntéseiben nem csak a belátás és az ismeretek objektív értékelése játszik szerepet, hanem rajtunk kívül álló tényezők sokasága: a családi háttér, társadalmi környezet, vagyoni helyzet, a tradíciók, a divat stb.

Senki sem állítja, hogy a vörös húsok minden esetben rákot okoznak. Viszont a tudományos közösség nagyobbik része által elfogadott kutatások szerint, ha csökkentjük ezek fogyasztását, azzal 13 százalékkal csökkenthetjük általános halálozási rátánkat, ezen belül 14 százalékkal kisebb valószínűséggel leszünk szívbetegek, 11 százalékkal ritkábban rákosak, és 24 százalékkal csökken a 2-es típusú cukorbetegség esélye is.