Harminc százalékos emelést követel az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége.
Ötven százalékkal csökkent az elmúlt évtizedben az alapellátás finanszírozása, ebből harminc százalékos emelést további halogatást nem tűrve követel az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) – írja a Somogyi Hírlap – online.
„Sztrájkbizottságot" is alakítottak, bár a munkabeszüntetés eszközével nem élhetnek. Ezt Antal László kaposfői háziorvos, a szövetség dél-dunántúli elnökségi tagja nyilatkozta hétfőn a hétvégi mórahalmi kongresszus után. Eltökéltségüket fáradtság tetézi, akik tehetik, ügyeletek halmozásával egyensúlyoznak a praxisfenntartásban. Az átlagéletkoruk 57 év, így a külföldi munkavállalás sem kézenfekvő számukra. Nincs hova hátrálniuk.
Cseke Borbála kaposvári háziorvos, a somogyi orvoskamara titkára a végtelen elkeseredettségüket azzal magyarázza: évtizedek óta nincs foganatja a segélykiáltásuknak. Pedig, teszi hozzá, az egészségnél, az egészségügynél nem lehet semmi fontosabb – nem nekik, hanem az ország polgárainak.
A szövetség sztrájkba szerveződésével Fekete Julianna kaposvári háziorvos is egyetért, mert mint mondta, már most is csak túlmunkával tartható fenn a praxis, de ez az értékén nem látszik.
A háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátást nyújtók szakmai érdekvédelmi szervezetei határozott követelésekkel álltak elő a hét végén, s ezekhez várják a fogorvosok, védőnők, ápolók, asszisztensek csatlakozását is. A bértárgyalások azonnali megkezdése mellett, „gördülő sztrájk" szervezését kezdeményezik, s e készültséget mindaddig fenntartják, amíg az azonnal elérendő céljaik nem teljesülnek. A kórházi egészségügyi dolgozók béremelésével azonos időben és mértékben kérik a jövedelmeik rendezését is.
Antal László régiós elnökségi tag többször nyilatkozta az elmúlt években: a 162 forintos pontérték, s ezzel együtt lényegében a finanszírozásuk 2002 óta nem emelkedett. Azóta a pénzromlás megfelezte a praxisok fenntartására juttatott, átlagosan 850 ezer forintos havi állami támogatást. Ebből az 57 éves háziorvosi átlagéletkornak megfelelő jövedelmet fizetni nem lehet, amint az asszisztenciát tisztességgel megfizetni sem. Az orvosok „sorban állnak" a jobban fizető ügyeleti lehetőségekért, hogy kitermeljék a körzetük fenntartási költségeit. Az egészségügyi kormányzat kis lépéseket tett ugyan az alapellátás megerősítéséért, de ez közel sincs arányban a tényleges kiadásokkal. Egyszerre vagyunk egyre inkább hangoztatott kapuszerepben, vagyis a betegellátás első lépcsőjében, és hosszú évek óta egyre kevésbé látjuk ezt megbecsülést a finanszírozásban – fogalmazott Antal László, aki az adminisztrációs tehernövekedést is túlzónak tartja, és elhibázottnak a minőségi munkát ösztönző indikátorrendszert. A versenyre késztető pluszjavadalmazás ugyanis felülről zárt, tehát ha mindenki egészen kiváló teljesítményt érne el (ami nem is csak rajtuk múlik, hanem a betegeken is), akkor jutna a legkevesebb támogatás egy-egy körzetbe. Ez a támogatás átlagosan 20-30 ezer forinttal növelte a bevételeket.
A háziorvosok azt is sérelmezik, hogy a kormány két kézzel szórja a milliárdokat bizonyos ügyekre, melyek között a MOL-részvényvásárlást vagy a stadionépítéseket említették, s közben nem foglalkozik érdemben az egészségügy-finanszírozás évtizedes elmaradásával. Így egyre több „kényszerprivatizált" háziorvosi körzet zár vesztességgel, ami pedig értelemszerűen az adóhatóság figyelmét keltheti föl. Az orvosok többsége, ha akarna sem tudna kiszállni. A kilátásokat a méltányos praxiseladás javíthatná, vagyis az az érzés, hogy évtizedek munkája nem értéktelenedik el. Ma sok helyütt Somogyban is lasszóval kell fogni háziorvost egy-egy eladhatatlan körzetbe. Ez az ellátásra nézve sem kecsegtet sok jóval.
A szövetség S'arccal az alapellátás felé címmel induló honlapján szavazást kezdődött: ki milyen tiltakozó akcióban venne részt a finanszírozás emeléséért? A szavazók (hétfőig 241) 40 százaléka munkalassítással, minden szabály szó szerinti betartásával tüntetne. A betegfogadást 11 % előjegyzéshez kötné, kilenc megtagadná az önkéntes túlmunkát. S a szavazók egytizede menne inkább külföldre. A kórházi szakrendelést tömeges beutalással csak 6 % terhelné túl.