Alapjogi kérdés a levegőszennyezés

Visszalépés történt a környezetvédelem területén az elmúlt években, mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban az új zöldombudsman. Bándi Gyula szerint azért így is megpróbálja majd rábírni a kormányt néhány fontos lépésre.

– Azt mondta, elődei, Fülöp Sándor és Szabó Marcell nyomdokain akar haladni. Fülöp Sándor 2012-ben éppen azért mondott le, mert tarthatatlannak ítélte a környezetvédelem helyzetét.
– Nem ebben a tekintetben akarok a nyomdokaiba lépni.

– Világos, de azóta még rosszabb lett a helyzet. Nem csak önálló zöldombudsman nincs már, de önálló környezetvédelmi hatóságok sincsenek. Egyszerűen betették őket a járási kormányhivatalok alá.
– Ez valóban nem pozitív folyamat, de úgy gondolom, ha azt mondom, nem csinálom, akkor még azt a keveset sem érhetem el, amit ki lehet hozni a helyzetből. A lehetőség nem veszett el, csak átalakult. Elődeim jó munkát végeztek, nagyszerű csapatot állítottak össze. Az önálló ombudsman intézményével óriásit alkotott Magyarország, és erre valóban büszkék lehettünk volna. Engem a kinevezésem óta eltelt rövid idő arról győzött meg, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között is meg lehet találni a hatékony módszereket. Nyilván jobb lenne az önálló intézmény, de nem csak ezen múlik a siker. Én most úgy érzem, van fogadókészség a kormány részéről az elképzeléseimre.

– A járási hivatalokba tagolt környezetvédelmi hatóságok is jól működnek ön szerint?
– Két évig az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke voltam. Ott megkeresett minket az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, Sulyok Tamás, hogy ez a döntés felveti-e annak lehetőségét, hogy a környezetvédelmi szabályozás visszalép a már elért védelmi szinttől – az alaptörvény ugyanis kiköti, hogy a környezetvédelem nem fejlődhet vissza. Most sem mondhatok mást a kérdésre: igen, ez visszalépés. A közigazgatás átalakításában van ráció, nyilván van benne számos hatékonysági elem, de igenis fennáll az a veszély, hogy eközben háttérbe szorulnak a környezetvédelmi érdekek.

Sokkal jobban lehet védeni a környezetvédelmi érdekeket, ha megmaradnak az önálló hivatalok. A jelenlegi helyzetben óhatatlanul is más, elsősorban gazdasági érdekek kerülhetnek előtérbe. Hogy ténylegesen milyen hatással bír a január 1-től érvényes átszervezés, az még nem látszik.

– Ez a másik probléma, hogy szinte minden évben van egy átszervezés.
– Ez is probléma, valóban. 2016-ban és most is volt egy nagy változás. Senki nem érzi magát így biztonságban az intézményrendszerben.

– Főleg, ha megnézzük a kormányhivatalok alá rendelt környezetvédelmi hatóságok gyakorlatát. Szinte sosem „akadékoskodnak" holmi környezetvédelmi hatástanulmányok előírásával. Egy sor beruházás így zajlik.
– Ez részben igaz, de ez nem csak a hatósági rendszer kérdése. Hiszen létezik a kiemelt kormányzati beruházások intézménye, és ez is lehetővé teszi, hogy gyorsítsák és egyszerűsítsék a környezetvédelmi vizsgálatokat. Most olyan sok változás történt, hogy szerintem maga a hatóság sem tudja mindig, hogy mi is a helye és a dolga. A teljes interjú