Különösen az egyetemek esetében feltűnő az adósság ütemének mérséklődése, amit egyesek a kancelláriák által megkövetelt szigorú gazdálkodási fegyelemmel magyaráznak. Mások ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy takarékoskodni csak a betegellátás kárára lehet – írja a
magyaridok.hu portálja.
Míg hosszú éveken át rendszeresen átlagosan havi 4-5 milliárd forinttal duzzadtak a kórházadósságok, az utóbbi időben, ha meg nem is állt, mindenképpen lassult a tartozások növekedési üteme. Az idén már voltak olyan időszakok, amikor csak egy-kétmilliárddal emelkedett a tartozásállomány, májusról júniusra pedig már csak 135 millióval, és júliusról augusztusra is mindössze 970 millió forinttal.
Ez azért nagy jelentőségű változás, mert még a tavaly májusi, működési támogatásnak nevezett, 66 milliárd forintos adósságmérséklési támogatás után sem csökkent, inkább tovább súlyosbodott az eladósodottság.
A helyzet összességében ugyanakkor most sem mondható megnyugtatónak, hiszen a kórházak jelenleg is több mint 55,3 milliárd forintnyi kifizetetlen számlát tolnak maguk előtt. A legnagyobb adóssága a Honvédkórháznak van, amely mostanra megduplázta az év eleji, 2,3 milliárdos tartozását.
Az orvosképzéssel is foglalkozó egyetemek esetében azt sem lehet pontosan tudni, hogy az adósságokért milyen arányban felelős a betegellátás, az oktatási, illetve a kutatási tevékenység.
A Magyar Kórházszövetség volt elnöke, Velkey György a Magyar Idők megkeresésére mindenesetre óvott attól, hogy az egyetemeknél tapasztalt tendenciából bárki azt a következtetést vonja le, hogy a kancellária a megoldás, mert ha minden ellátási szinten le akarják szorítani a kiadásokat, az szerinte egészen biztosan komoly betegellátási, betegbiztonsági kérdéseket fog felvetni. Erre egyébként a szövetség a tervezett kórházi kancelláriákkal kapcsolatban megfogalmazott állásfoglalásában is felhívta a figyelmet.