Alig van külföldi munkavállaló az egészségügyben

Elhanyagolható azoknak a harmadik – tehát nem uniós – országból érkező munkavállalóknak a száma, akik a magyar egészségügyben vagy az úgynevezett kék kártyás, magas képzettséget igénylő munkakörökben helyezkednének el – közölte a Magyar Időkkel a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az egészségügyben ma 121 ezren dolgoznak, közülük mindössze 57-en harmadik országbeli, elsősorban szerb és ukrán állampolgárok. Az Európai Unió által bevezetett, a 28 tagországban egységes bérezési minimumelv alapján foglalkoztatott kék kártyások száma pedig mindössze 11 fő volt az idei első fél év végére.

– Nincs arra vonatkozó szabály Magyarországon, hogy a harmadik országból érkezett munkavállalóknak jóval magasabb fizetést kell garantálni az itthon dolgozókénál – hívta fel a Magyar Idők figyelmét a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A 300-375 ezer forintos bruttó bérhatárok csak azokra a felsőfokú végzettségű munkavállalókra vonatkoznak, akik részére az Európai Unióban úgynevezett kék kártyát állítottak ki. A kék kártyára egységes uniós szabályok vonatkoznak, annak birtokában a munkavállaló nem kereshet kevesebbet, mint a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének másfélszerese, az egészségügyben pedig az 1,2-szerese. Idén ez az összeg az első esetben bruttó 371,6 ezer forint, az egészségügyi alkalmazottaknál pedig 297,2 ezer forint.

A másfélszeres alsó bérhatár meghatározásának éppen az a célja, hogy a munkáltatók ne tudják alacsonyabb bérért harmadik országbeli munkaerővel kiváltani a felsőfokú végzettségű magyar munkavállalókat.

– Mindössze 11 harmadik országból érkezett munkavállaló rendelkezik ma kék kártyával kiadott munkavállalási engedéllyel, ők az Egyesült Államokból, valamint Indiából érkeztek, ráadásul nem az egészségügyben dolgoznak – figyelmeztetett a gazdasági tárca - idézte a lap.