Államilag vezérelt menzareform a láthatáron

Igen lesújtó képet vázolt fel a hazai közétkeztetés helyzetéről az a Magyar Nemzet birtokába került törvénytervezet, mely megreformálná a menzák finanszírozását. A dokumentumban az áll, hogy a menzákon 20-30 évvel ezelőtti állapotok uralkodnak, jellemzően olcsó, rossz minőségű alapanyagokat használnak fel, a szolgáltatóknál pedig gyakran a profit az elsődleges szempont, nem pedig az elégedett fogyasztó. A törvénytervezet – amelyet a kormány még nem tárgyalt – ezeken az állapotokon változtatna, méghozzá egy központilag meghatározott minőség-ellenőrzés bevezetésével - írta a lap.

A javaslat alapján ugyanis az állam nemcsak finanszírozná a közétkeztetést, hanem a minőségi és a szervezési feladatokba is beleszólna. Olyan cégek végezhetnének közétkeztetési tevékenységet, amelyek vállalják, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő konyhák és ebédlők kialakítására, a dolgozók felkészültségére, a táplálkozás-egészségügyi előírások betartására, az agrárpolitikai szempontok érvényesítésére, valamint arra is, hogy a felszolgált ételek gusztusosak és finomak legyenek. Az új rendszer – ha elfogadják – fokozatosan lépne életbe, és elsősorban iskolákra, óvodákra, valamint az oktatási intézményekre vonatkozna, a honvédségen belüli étkeztetésre és a kórházakra egyelőre nem.

A törvénytervezet nyomán két módon is elképzelhetőnek tartják a közétkeztetés reformjának lebonyolítását. A dokumentumban csak „A verzióként" emlegetett opció szerint az átalakulás motorja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) lenne, amelynek kibővítenék a hatáskörét.

A „B verzió" szerint létrehoznának egy új, a Miniszterelnökség irányítása alá tartozó szervezetet, amely központilag koordinálná a közétkeztetési feladatokat. Akár az A, akár a B verzió valósul meg, a menzák finanszírozásánál figyelembe vennék a már most is létező Nébih-pontozást. A hatóságok már 2015 óta végeznek ellenőrzéseket, a több mint kétezer főzőkonyha vizsgálata után pedig azt állapították meg, hogy a fogyasztók 4,1 százaléka eszik elégtelen, 15,5 százaléka elégséges, 35,3 százaléka közepes, 32,1 százaléka jó, míg 12,9 százaléka jeles minősítéssel rendelkező főzőkonyháról származó ételt.