Ám egyre több az allergiás, gluténre, laktózra – nap mint nap halljuk. De csak ezért, mert minden érzékenységére könnyen rámondjuk: allergia. Pedig az allergia komolyabb az érzékenységnél, ezért fontos törődni vele – írja a
Világgazdaság – online.
Az allergia – ebben egyetértenek a szakemberek – civilizációs betegség. A 19. században még alig fordult elő, de a 20. század elején is csak a lakosság egy százaléka szenvedett tőle. Világviszonylatban ma már 30 százalék fölötti ez az arány, hazánkban pedig minden ötödik ember rendszeresen szenved tőle, de időszakosan még ennél is többeket érint. Számítások szerint minden embernek körülbelül tíz százaléknyi esélye van arra, hogy valaha allergiás legyen. Ha az egyik szülő már szenved a betegségben, húsz, míg mindkét felmenő érintettsége esetén ötven százalékra ugrik a valószínűsége. Az allergológusok szerint az életmódunkban egyre több az olyan tényező, ami növeli az allergiás megbetegedések kockázatát. Ezek közül első helyen a stressz áll. Ennek megfelelően az allergiás betegek száma is folyamatosan növekszik.
Nékám Kristóf, immunológus-allergológus, a Magyar Allergiaszövetség elnöke azt mondta: az allergiás betegek száma világszerte emelkedik. Az allergizáló anyagoké azonban nem szélesedett. Legtöbben a házi porra, penészre, virágporra, rovarcsípésre és néhány élelmiszerre, legerősebben a mogyoróra érzékenyek. Nem mindegy azonban mennyire. Valamilyen fokú érzékenysége minden második embernek lehet, de ennél sokkal kevesebben betegek.