Álmos Péter MOK elnök: A feladat érdekel, nem a pozíció

Szakmailag és tartalmilag nem volt nagy különbség a programjaink között, ezért is lepett meg, hogy az elnökválasztást követően többen visszaléptek Kozma Gábor csapatából az egyes pozíciókra jelöltek közül. Ha vegyesebb összetételű elnökség alakul, az mérsékelhette volna azt a kialakulóban lévő polarizációt, aminek a szakmai hivatásrenden belül nincs helye. Ennek megtörésére mindenképpen törekednünk kell - mondta el Álmos Péter a medicalonline-nek adott interjúban.

Öt pontban vázolta fel a céljait, közöttük a taglétszám megtartása, bővítése az egyik, egyben talán a legnehezebb…

Most 34311 fő a taglétszám, ám vannak nyolcezren, akik még nem rendezték a tagdíjukat. Tudjuk, hogy a tavaszi belépési hullámban a durva kormányzati beavatkozással szemben is demonstráltak a kollégák, összességében azonban jó eredményt értünk el, hiszen más országokban az önkéntes kamaráknak az orvosok 25-50 százaléka a tagja.

Ambiciózus célnak tűnik, hogy megtartsuk az egykori tagok felét, de azt gondolom, közösségszervezésben jó eredményeink vannak, és most is ez az a feladat. Ez érdekel és nem a pozíció, amelyre megválasztottak. Amikor nyolc évvel ezelőtt Lovas András kollégámmal elhatároztuk, hogy elindítjuk az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoportot, amelyből kinőtt az Újratervezés, ami négy évvel ezelőtt az orvosi kamara megújulásához, majd a most zajló eseményekhez vezetett, talán magam sem gondoltam, hogy egy alulról jövő, nem az orvoselitből építkező kezdeményezés ennyire sikeres lehet.

Szeretném folytatni a szervezetépítést, egyúttal meggyőzni az akadémiai kart is – amelynek tagjai most nem elég aktívak a kamarában, pedig nagy szükségünk van arra, hogy aktív szerepet vállaljanak a szervezetünkben. Ezért is fontos, hogy a jövőben a szakmai szerep domináljon a MOK-ban.

A frissen végzett orvostanhallgatók kétharmada nem tartotta fontosnak, hogy a kamarához tartozzon, harmadára zuhant a frissen belépők száma is. Hogy ezen az arányon változtassunk, szeretnénk számukra ösztöndíjat alapítani, és a legpéldamutatóbb szakorvos-jelölteknek is tervezzük kamarai díj, elismerés bevezetését. (...)

Az utánpótlás, generációváltás biztosítása a fiatal kollégák megnyerésével érthető. De miért olyan fontos, hogy az orvoskar krémje is a MOK tevékeny tagja legyen?

Sokkal markánsabb szerepet akarunk vállalni az irányelvek kidolgozásában, ehhez nagyon fontos, hogy az ő tudásuk, tapasztalataik is megjelenjenek. Az első lépés ebbe az irányba már meg is történt, hiszen az előző ciklusban ígéretet kaptunk Takács Péter egészségügyért felelős államtitkártól, hogy a MOK tagokat delegálhat a szakmai kollégium tagozataiba. Kezdetnek ez jó, de a tudományos társaságokkal is erősítenünk kell az együttműködést.

Ígérte azt is, hogy ismét előveszik az orvosi béremelés ügyét. Nem tart tőle, hogy ez újabb bérfeszültséget okoz az ágazaton belül?

Idén januárban lezárult a háromlépcsős orvosi béremelés, amelyről 2020-ban állapodtunk meg Orbán Viktor miniszterelnökkel. A mi javaslatunk akkor is az volt, hogy a magyar orvosok fizetésének el kell érnie az osztrák orvosbérek 60 százalékát, ugyanis a felmérések azt igazolták, ez az a szint, ami mellett az orvosaink a külföldön biztosított jobb munkakörülmények ellenére sem döntenek az elvándorlás mellett. Közel ezt az arányszámot sikerült rögzíteni a 2020 óta érvényes orvosi bértáblában, ám az elmúlt évek inflációja és pénzromlása miatt messze elmaradtunk ettől, és ezt – ha több lépésben is – korrigálni kell. Az orvosi kamarának – ahogyan idén februárban – továbbra is markáns követelése a szakdolgozói bérek rendezése, mert csapatban dolgozunk, és a gyógyítást nem terhelhetik a fizetések közötti aránytalan különbségek. Ugyanakkor nekünk az orvoskollégáink megtartásáért kell küzdenünk, és az egyre romló munkakörülmények között csak értékálló bérezéssel tudjuk őket az állami egészségügyben megőrizni, illetve visszacsábítani külföldről, vagy a magánszektorból.

A teljes interjú itt olvasható