Ami a bezuhant születési statisztika mögött van

Február elején a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2024. december havi gyorstájékoztatóját a népesség alakulásáról, így az azt megelőző 11 hónap adataival együtt összesítve képet kaphattunk arról, hogyan alakult Magyarország demográfiája a tavalyi évben. Az elénk táruló képhez, ezen belül is a születések számának alakulásához nem lehet mást, mint drámai jelzőket fűzni. Rettenetes, borzalmas, siralmas, tragikus. Tavaly ugyanis hazánkban 80 ezernél is kevesebb gyermek született, mindössze 77 500 (összehasonlításképpen 2023-ban 85 225). Ennyire kevesen soha korábban nem születtek Magyarországon (illetve, ha szőrszálhasogatók akarunk lenni, akkor utoljára talán valamikor a XIII-XIV. században lehetett e körül a születések száma, figyelemmel az akkori becsülhető lélekszámra és termékenységre). A 80 ezres számot afféle lélektani határként is tekinthetjük az utóbbi évtizedek adatainak a tükrében, ezért is tűnik ennyire drámainak ez a csökkenés, írja a hang.hu. 

Az utóbbi évek, különösen az elmúlt év adataiból látható, hogy minden sikerpropaganda dacára a születések számának növelését elérni hivatott intézkedések nagyjából 2021-ig is csupán a szinten tartáshoz voltak elegendőek, azóta pedig már ahhoz sem. A lakásépítéshez, illetve -vásárláshoz nyújtott támogatások és kedvezményes kölcsönök igazából csak a lakás- és az építőipari árak növekedését eredményezték, de a születésszámon semmit nem javítottak. Nyilvánvaló, hogy a következő kormánynak érdemi megoldásokat kell találnia a születések növelése érdekében (például jelentős számú, megfizethető bérlakás építése fiatal párok, családok számára, az édesanyák rugalmas munkavállalásának támogatása, bölcsődei férőhely biztosítása minden igénylő részére). A cél nem lehet kevesebb, mint újra 80 ezer fölé emelni a születések számát, lehetőleg vissza a 90 ezer körüli sávba.

További részletek a hang.hu-n.