Amikor a magyar Chinoin látta el kábítószerrel Amerikát

Magyarország a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején a világ egyik legnagyobb drogexportőre volt. A magyar állam tudtával. A Chinoin állami tulajdonú gyógyszergyárban készült drogot egy állami kereskedő cégen és a svájci Medimpex képviseleten keresztül a kolumbiai drogkartellel juttatták el az Amerikai Egyesült Államokba. Egy, a köztelevízióban nemrégen vetített dokumentumfilm a fennmaradt titkosszolgálati iratok alapján ismertette a történetet. A Válasz Online most egykori egészségügyi, orvosi közlemények alapján állítja: a történet hiteles. A mérték pedig döbbenetes: több tízmillió tablettára elegendő drogot adtunk el Amerikába. A nagy titkosszolgálati drogjátszma és bizonyítékai.

...

Erősítsük meg a történteket Bayer István professzornak, az Országos Gyógyszerészeti Intézet alapító főigazgatójának szavaival. Az egykori piarista diák Bayer a magyar gyógyszerügyben óriási tekintéllyel rendelkezett. Kis megszakítással 1962-től 1973-ig vezette a gyógyszerhatóságot, majd 1976 és 1990 között a magyar kormányt képviselte az ENSZ kábítószer-bizottságában. A szervezetnek 1984-ben elnöke is volt, vélhetően nem függetlenül attól, hogy sikerült véget vetni annak, amit most elmesélünk. 

A professzor Drogok és emberek című könyvében ír cikkünk főszereplőjéről, a metakvalon (angolul: methaqualone) nevű, drogként is használható gyógyszeralapanyagról, valamint az amerikai kábítószer-hatóság és a magyar Chinoin közös történetéről. „A metakvalon nemzetközi ellenőrzésének van egy érdekes magyar vonatkozása is. A gyógyszer Magyarországon nem került forgalomba, de a Chinoin megkezdte gyártását és exportját.

Néhány év múlva kiderült, hogy Svájcból (ahol a metakvalon kereskedelmét egyáltalán nem ellenőrizték) és az NSZK-ból (ahol a szabadkikötő-rendszer ezt lehetővé tette) a Magyarországon gyártott metakvalon jelentős részét Kolumbiába továbbítják, ahonnan ezt az USA-ba csempészik. Attól kezdve, hogy erről az amerikai hatóságok értesítették a magyar hatóságokat, kérve együttműködésüket, Magyarország bevezette az amerikaiak rendszeres tájékoztatását a metakvalon exportjáról, és Mezey Barna vezérigazgató kezdeményezésére a Chinoin be is szüntette a metakvalon gyártását. ...

Mindez azonban nem udvarias bájcsevej formájában történt a magyarok és az amerikaiak között. A hangvétel jóval élesebb volt, ahogy erről néhány évvel később, 2012-ben a kimért gyógyszerészprofesszor is beszámol, sajátos módon egy nekrológban. Megemlékezik ugyanis Gene Haislip haláláról, aki 1981-ben az Amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal, a Drug Enforcement Administration (DEA) egyik vezetőjeként érkezett Magyarországra. Haislip jelezte a magyar kormánynak: tudnak arról, hogy a Chinoin gyártja az Egyesült Államokba Kolumbián keresztül érkező metakvalont, és a magyar kormány együttműködését kérte. Nemcsak kérte, kemény szankciókat is kilátásba helyezett arra az eshetőségre, ha a csempészet folytatódna. Gene Haislip a tárgyaláson kijelentette: Magyarország a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt is elveszítheti, ha nem állítja le a szállítmányokat.

Az ügy rendkívüli súlyát érzékelteti, hogy addigra az Egyesült Államokban már járványszerű méreteket öltött a metakvalonfogyasztás, az eredetileg nyugtatóként és altatóként használt legális készítményt „száraz alkohol” és „diszkókeksz” néven – és immáron illegálisan – tömegek használták. A szer csak 1980-ban hatezer fiatal halálát okozta. A Gyógyszerészet című lapban Bayer is megerősíti: „Magyarországon nem került forgalomba a metakvalon, de Chinoin gyártott és legálisan exportált Svájcva és az NSZK-ba, ahonnan féllegálisan vagy illegálisan szállították Kolumbiába, ahonnan az Egyesült Államokba csempészték.”

További részletek a cikkben.