A Népszabadságnak adott nyilatkozata szerint a feladatra máris kapott 50 milliárdot, aminek költése a másodvonalas kórházak feljavításával kezdődhet. Hogy hova, mire, és mennyi jut ebből a pénzből, csak később dől el. Az ígért szuperkórházak építése akár egy évtizedig is elhúzódhat.
– Sokan keresik a kegyeit mióta kiderült, hogy sok tíz milliárd szétosztásával járó feladatot kapott?
– Most valóban jóval intenzívebb a kapcsolatom a fővárosi kórház vezetőkkel, de csak úgy, mint korábban, szakmai alapon. Jövőre 50 milliárdos keret áll rendelkezésre, és remélhetőleg ez az összeg csak az első részlet ahhoz, hogy elérjük, a fővárosban és a környékén élők korszerűbb környezetben kapjanak orvosi szolgáltatásokat. Az előző uniós ciklusban a vidéki kórházaknak ugyanerre csaknem 500 milliárd jutott.
– Mire elég ez az 50 milliárd?
– Háromszintű ellátórendszert alakítunk ki a fővárosban, ennek „csúcsai" az úgynevezett „szuperkórházak", vagy térségi centrumok, amelyek a hét minden napján, 24 órán át szinte valamennyi orvosi problémát megoldanak. Ebből három vagy négy lesz. Ezeket támogatják az úgynevezett társkórházak, amelyek éppen ebből az 50 milliárdból kapnak szebb külsőt felújított kórtermeket, kezelőhelyiségeket, műtőket és új gépeket. Hogy pontosan mit, az 2017-ben eldől, addig kell lekötni a rendelkezésre álló forrásokat. A harmadik szintet adják majd a szakkórházak, amelyek felújítására egy további ütemben kerülhet sor.
– Egy szuperkórház sem épül jövőre?
– A nagyberuházások közül a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ az első, ahol az építkezés megkezdődhet, mert ennek az intézménynek a legjobban kidolgozott a fejlesztési terve már 2007 – az akkori költözés – óta. Jövőre főként a társintézményekben kezdődhet a konkrét munka. De még sok a nyitott kérdés, a bizonytalanság. Például az, hogy a Szent Imre Kórház sorra kerül-e, és ha igen, ott pontosan mi is történik, az, azon is múlik, hogy hol épül meg a dél-budai centrum...