• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Amit a tudomány már felderített a koronavírusról

Lapszemle 2020.03.10 Forrás: Quibit
Amit a tudomány már felderített a koronavírusról

A SARS-CoV-2 egyetlen vírustörzset alkot, és a genomikai adatokból emellett az is világos, hogy viszonylag lassan változik.

Bár nem látszik még a járvány vége, a tudományos közösség példátlan erőfeszítésének köszönhetően sikerült gyorsan feltárni a vírus fontosabb jellemzőit, megindult az oltások kifejlesztése, és zajlik a fertőzés ellen potenciálisan hatásos gyógyszerek tesztelése - írta a quibit, amely összegyűjtötte azokat az információkat, melyeket a tudomány eddig felderített a koronavírusról.

A SARS-CoV-2 közel 29 900 bázispárból álló genomjából már több mint 230 érhető el, amelyeket a szakemberek a világ majdnem minden pontjáról gyűjtöttek, és elérhetővé tettek a GISAID vírusadatbázisban. A vírus genomját a kutatók egy szekvenálásnak nevezett módszerrel határozzák meg, amely feltárja a nukleotid-bázisok sorrendjét a vírus RNS örökítőanyagában, és egy digitális kódot eredményez. A vírus RNS-éből kiderül, hogy milyen fehérjék építik fel a kórokozót, ez pedig segít megérteni a annak működését, ezzel lehetővé téve hatásos ellenszerek vagy oltások kifejlesztését. A vírusgenomok emellett feltárják a járvány eredetét, alakulását és a kórokozó evolúcióját. Az új genetikai módszerek emellett tovább segítik a vírus funkcionális elemzését.

Az január vége óta ismert, hogy az új koronavírus S-fehérjének egy alegysége (RBD, receptorkötő domén) a korábbi SARS-vírushoz hasonlóan az emberi sejtek felszínén levő ACE-2 receptorhoz kapcsolódik. Ennek segítségével jut be a sejtbe, ahol aztán a sejt genetikai gépezetének eltérítésével elkezdi megsokszorozni magát. Február elejére kiderült, hogy egy másik, a sejtmembránban lévő enzimfehérje, a TMPRSS2 is szükséges a vírus sejtbe való bejutásához.

Egy március 4-én a Science folyóiratban megjelent tanulmány ennél is tovább visz annak megértésében, hogy miként kerül be a vírus a sejtekbe. A kutatók ugyanis feltárták az ACE-2 receptor és a B(0)AT1 aminosav-transzportfehérje által alkotott komplexum, illetve a vírus ehhez kapcsolódó S-kötőfehérje alegységének (RBD, receptorkötő domén) szerkezetét. A szerkezet nagy felbontású vizsgálata elárulta a kutatóknak, hogy két S-fehérje trimer köt egyszerre egy ACE-2 dimerhez. Mindez pedig lehetővé teheti akár az ACE-2-höz, akár a vírus S-fehérjéjéhez jól kötő hatóanyagok létrehozását. Egy március 5-én, a Cell folyóiratban közölt tanulmány alapján úgy tűnik, már van is egy ilyen hatóanyag. A szerzők egy klinikai használatra elfogadott TMPRSS2 enzim-blokkolót teszteltek, amely sikeresen blokkolta a vírus sejtbe jutását. Továbbiak a cikkben