Amit az orvosi kamara tesz, az szemben áll a hippokratészi eskünkkel

A Magyar Orvosi Kamara rossz eszközhöz nyúlt, a kormány helyett a háziorvosokra helyez nyomást. Az ügyeleti ellátásból eddig is kivette a részét a mentőszolgálat, a telephelyek egy részére ugyanis évek óta nem jutott orvos. 2025-ig szól a megbízatása, de ha két év múlva ilyenkor már a betegágy mellett fog állni, az is rendben van neki – többek között erről beszélt az Indexnek Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, aki az interjúban kitért arra is, hogy mit szól kamarai tagként a MOK kommunikációjához.

A koncepció bírálói kifogásolják, hogy ezentúl a háziorvosoknak sürgős eseteket is el kell látni, noha ők hagyományosan az alapellátásért felelnek.

Ez egy másik olyan terület, ahol tiszta vizet kell önteni a pohárba. A helyzet roppant egyszerű: a háziorvosok 16 és 22 óra között ügyelnek, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben az időszakban a betegek 90 százalékának alapellátásra van szüksége. Az ezt követő éjjeli időszakban – amikor már valóban a sürgős esetek kerülnek előtérbe – az vállal ügyeletet, akinek megvan az ehhez szükséges kompetenciája. Egyébként pedig naiv dolog lenne azt hinni, hogy napközben, normál rendelési időben a háziorvosok nem találkoznak sürgős esetekkel. A hajdú-bihari tesztidőszak adataiból kiderült: egy hét alatt 8 és 16 óra között a háziorvosoknak mintegy négyszázszor kellett mentőt hívniuk, míg rendelési időn kívül, vagyis ügyeletben egy hét alatt mindössze egyetlen alkalommal. (...)

Hajdú-Bihar vármegyében eddig hány szerződést kötöttek meg, és ez mire elegendő?

A felnőtt háziorvosok 25, a gyermek háziorvosok 40 százaléka szerződött eddig velünk, de sokan közülük több műszakot is visznek, így a megyei ügyelet 60 százaléka kiállítható. Azért nem mondok ennél pontosabb számot, mert a szerződéskötések folyamatosak, az érintett szakemberek minden ellenkező hír ellenére kezdenek rájönni arra, hogy az Országos Mentőszolgálat – amit egyébként hetente 400 alkalommal riasztanak – a partnerük, és nem eszik orvost.

Tehát a helyek 40 százaléka még üres, és ide még a továbbiakban is várják a háziorvosok jelentkezését.

Így van. De ha nem jönnek, feltöltjük mi másokkal. Ha pedig így is lesznek üres helyek, akkor jöhet csak a már említett vármegyei tiszti főorvosi felszólítás. (...)

Mint ismert, a MOK arra kérte a háziorvosokat, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseket. Ön is ott volt azon a sajtótájékoztatón, ahol Takács Péter egészségügyi államtitkár azt mondta, hogy a nyomásgyakorló akció a betegbiztonságot veszélyezteti. Ezek szerint ezt az álláspontot ön is osztja.

Nem fair a betegekkel ezt a játékot játszani. Amit a Magyar Orvosi Kamara tesz, az szemben áll hippokratészi eskünkkel. Mondom ezt azért, mert én is orvos, én is kamarai tag vagyok. Éppen ezért erősen vitáznék azzal a kijelentéssel, hogy ők minden orvos álláspontját képviselik. Az enyémet és sok kollégámét egészen biztosan nem. Bennünket erről nem kérdezett meg senki az orvosi kamarától, a küldöttgyűlés előtt sem tették fel a kérdést, hogy ott majd milyen álláspontomat képviseljék. (...)

Szerintem nagyon rossz eszközhöz nyúltak. Ráadásul úgy lassítják az ügyeleti rendszer átalakítását, hogy a változást ők is támogatták, ott voltak a tárgyalásokon, igent mondtak az új koncepcióra. Márpedig ahogy az élet minden területén, úgy a betegellátásban is fontos a következetesség. A Magyar Orvosi Kamara viszont úgy látszik, a kettős játszma híve: döntésükkel a kormány helyett valójában három vármegye orvosait helyezték nyomás alá.