Amit még nem tudtál a gyerekekről

Jó kérdés, hogy miért kerül egy szakirodalom egyszerre csak egy bestsellerlista élére, amikor tudvalevőleg elég alacsony az érdeklődés a tudományos témák iránt. A pszichológia talán az egyetlen kivétel, de ettől még nem biztos, hogy népszerű lenne a kötet, ha Kádár Annamáriának nem sikerült volna ilyen jól összehozni a meséket, a hétköznapi életet és a gyermeklélektant. Egy olyan – egyébként marosvásárhelyi – kutatóról van szó, aki gyakorló pszichológusként is tapasztalt, fő kutatási területe pedig a mese – írja a Magyar Nemzet.

A sok éves kutatásokon alapuló, személyiségfejlődéssel kapcsolatos fejtegetések akár unalmasak is lehetnének, de Kádár Annamáriának szerencsére nagy mesélőkedve, jó stílusa és megfelelő arányérzéke van. Mindig meg tudja tartani az olvasó figyelmét: lépten nyomon felhasználja azokat a gyakorlati példákat, amelyeket pszichológusként megtapasztalt, a gyerekek mondatait és az általuk írt meséket, amiket a kutatásai során gyűjtött.

Megosztja velünk saját élményeit, párhuzamot von azokkal az olvasmányokkal, filmekkel, mindennapi jelenségekkel, amikkel az olvasó is találkozik. Nem fölényes tudós, hanem olyan szakember, aki el tudja mesélni, hogy mire jó, amit csinál – a könyv végére ő maga írt tíz olyan mesét, amelyekkel gyakorlatban is megmutatja, szerinte mi foglalkoztatja a gyerekeket. Nem téveszti szem elől az olvasót, aki – ahogy ő maga is – nem bonyolult tudományos fejtegetésekre, hanem minőségibb életre vágyik.

Olvassuk a gyerekekkel kapcsolatos tanácsokat – hogy mikor, hogyan meséljünk, mihez kezdjünk a gyerek képzeletbeli barátjával, mit tegyünk, hogy a mese megfelelően hasson, és mire következtethetünk a gyermekünk mesefogyasztási szokásaiból – és közben azt vesszük észre, hogy mi felnőttek is kaptunk néhány egyszerű tippet a nehézségek leküzdéséhez és a harmonikusabb mindennapokhoz.