Anyagilag is felelnek az orvosok a műhibákért

Eszerint a betegnek a kórház, a kórháznak viszont a vétkes orvos fizethet kártérítést részben vagy egészben ez év közepétől az elvesztett műhibaperek miatt. A területre szakosodott ügyvéd üdvözli, az orvosi kamara pedig felelőtlennek tartja az új szabályozást – olvasható a Délmagyar.hu portálján.

A törvény szerint eddig is lehetőségük volt az egészségügyi intézményeknek, hogy az orvosi műhibáért megítélt kártérítés kifizetésébe bevonják a gondatlanul eljáró doktort. Az összeg egyhavi átlagkeresetének 50 %-át nem haladhatja meg. Azonban júliustúl, a törvényi változások miatt, „súlyosan gondatlan károkozás" esetén akár a teljes összeget ráterhelhetik az orvosra.

Arról nincs adat, hogy az esetek hány százalékában éltek az intézmények ezzel a lehetőséggel, a szigorítás pedig a jövő zenéje.

A betegek, hozzátartozóik közvetlenül ezután is csak a kórházakat perelhetik. Az intézmény fizet, ha megítélik a kártérítést, neki pedig a vétkes munkavállalója. Merőben új szituációról van szó.

Ábrahám László, a műhibaperekre szakosodott szegedi ügyvéd úgy vélte: az orvostársadalom most pánikba esett, de nem kell ennyire izgulnia, hiszen nem kötelező a kártérítést továbbhárítaniuk az egészségügyi intézményeknek, ez csak egy lehetőség. Persze, a jelenlegi anyagi kondíciók mellett minden kórháznak, intézménynek el kell gondolkodnia, miként teremti elő az adott esetben megítélt kártérítési összeget, mert a biztosító általában csak egy részét állja a számlának.

Arra a kérdésre, hogy hogyan tudna kifizetni egy 10 milliós kártérítést egy 300 ezret kereső doktor, az ügyvéd tömören úgy válaszot: Sehogy! Az intézmények által megkötött felelősségbiztosítás őket is védi. Ennek tudatában talán túlzottan is biztonságban érzik magukat. A jövőben azonban ajánlott lesz egyéni biztosításra is szerződniük. Abban nem hiszek, amit sokan mondanak, hogy a törvényi módosítás a külföldre vándorlásnak újabb lendületet adna – fejtette ki az ügyvéd.

Ábrahám László szerint egyértelműen a betegek járnak jól a jogszabályi változással, mivel az orvosok zsebére is megy, mehet a játék, jobban odafigyelnek munkájukra, vélhetően kevesebb lesz a műhiba. Aztán hosszasan sorolta praxisából a gyakorlati példákat, mit is kell érteni nem odafigyelésen, gondatlanságon.

Lapinformáció szerint a bíróságokon 357 műhibaper folyik, a perérték pedig 5 és fél milliárd forintot tesz ki. Hajnal Ferenc, a Szent Györgyi Albert Klinikai Központ elnökhelyettese elmondta, a témában nem alakították ki az intézményi álláspontot. Úgy véli, az új jogszabály több törvénnyel sincs összhangban, és bizonyára módosulni fog még. Esetükben oktatóintézményről van szó, teljesen speciális helyzetben vannak. Hajnal arra a kérdésre nem tudott választ adni, hogy jelenleg hány műhibaperben érintett az intézmény.

A megyei orvosi kamaránál Domonkos István elnök a júliustól életbe lépő változásról úgy nyilatkozott: nincs még egységes kamarai álláspont. Nekik az a dolguk, hogy értelmezzék a jogszabályt, majd mindent megtegyenek azért, hogy az orvostársadalom érdekei ne sérüljenek.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István velősen eképpen nyilatkozott egy országos napilapnak: az új szabályozás megengedhetetlen, felelőtlen és ésszerűtlen. Az alacsony bérből nem lehet fedezni a kártérítést, az egyéni felelősségbiztosítás – főként a rizikós területeken, ahol évente milliókra rúghat az összeg – pedig megfizethetetlen az orvosok számára, hiszen erre alacsony bérükből nem futja.