Applikáción keresztül szüntetik meg a betegek kézremegését pécsett

Kevesen tudják, de már több évtizede használja az orvostudomány az úgynevezett neuropacemakert: bizonyos agyi területek stimulálásával ugyanis csökkentenő a remegés, így a Parkinson-kór is kezelhető. A betegek enélkül idővel elveszítenék a munkaképességüket, kerekesszékbe is kerülhetnek, ez a módszer azonban évtizedekkel elhalasztja a tünetek súlyosbodását. Ráadásul még sok lehetőséget rejt magában: a kutatások szerint idővel a depressziót, a kómát, az agressziót is gyógyíthatjuk így egy bizonyos mértékig. Közben a technológia is fejlődött: az agyi stimuláció beállításait az orvos távolról is elvégezheti, ami viszont felvet néhány biztonsági és erkölcsi kérdést. Minderről dr. Kovács Norberttel, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettesét kérdezte az egy.hu.

Elég futurisztikusnak tűnik a lehetőség, hogy egy apró, az agyba ültetett szerkezet segítségével teljesen meg lehet szüntetni a test remegését. És mindezt távolról. Milyen betegségekre jó ez a módszer?

Többféle mozgászavarral járó neurológiai eredetű betegségnél is hathatós segítséget nyújt. Ilyen például a rosszul koordinált mozgás, az akaratlan mozgások, vagy akár a meglassulás. Ezeket a tüneteket korábban kizárólag gyógyszerrel tudtuk kezelni, de áttörést hozott az úgynevezett mélyagyi stimuláció. Olyan készüléket ültetünk be az agy egy meghatározott területére, ami nagyon hasonlít a szív pacemakerre.

Azoknál a betegségeknél alkalmazható, ahol a kóros működés lokalizálható az agy egy apró centrumában, jelen esetben egyébként a thalamusban. Oda helyezzük az elektródát, és elektromos árammal célzottan stimuláljuk a területet. Ezáltal csökken vagy megszűnik a remegés, az akaratlan görcsös mozgás. Eddig világszerte körülbelül félmillió beteg kapott ilyen kezelést, nagyjából négyötödük Parkinson-kórban szenved. Bár sokak számára maga a neuropacemaker létezése is friss információ, ezt a fajta agyi kezelést már több évtizede végezzük, Magyarországon huszonegy éve TB finanszírozottan elérhető. A mostani, valódi újdonság maga a távkezelés.

Honnan jött a távkezelés ötlete, és miért jobb, egyáltalán jobb-e, mint a személyes kezelés?

A távkezelés tulajdonképpen egy kényelmi és biztonsági plusz. Korábban a kezeléseket, beállításokat kizárólag a rendelőben, személyes találkozással lehetett megvalósítani. Az orvos a beépített neuro pacemakerhez kívülről, a bőrön keresztül fért hozzá, ráhelyezett egy eszközt, esetleg bluetooth segítségével oldották meg a beállítást. A járvány alatt viszont lényegében ellehetetlenült ez a folyamat, a paciensek számára óriási kockázatot jelentett, hogy elkaphatják a vírust és akár bele is halhatnak. Ekkor merült fel a távprogramozás, mint megoldás.

A módszert egyébként már korábban elkezdték fejleszteni Ausztráliában, ahol többszáz mérföldes körzetben nincs neurológus.

A technika tehát rendelkezésre állt, nem akkor és ott kellett kitalálni. A Covid tulajdonképpen abban segített, hogy sokkal hamarabb adtak rá zöld utat a hatóságok. A módszer főként a betegek számára kényelmes, hiszen ha bármi gond adódik, nem kell többszáz kilométert utazni, pénzt és időt spórolnak. A saját nappalijukban tudjuk őket kezelni.

További részletek a teljes interjúban