Arra jó ez a lista, hogy felkavarja az állóvizet

Hiányzik az orvosteljesítmény-mérés, nincsenek betegelégedettségi adatok. Tudja bárki is, mik a jó orvos kritériumai? - teszi fel a kérdést a vasarnapihirek.hu.

„Ha az életetek múlik rajta, akkor se menjetek hozzá!" „Az egész családunk csak hozzá jár, a legjobb orvos a világon." Két szélsőséges vélemény olyan internetes fórumokról, ahol „jóakarók" és aggódók osztják meg tapasztalataikat, tanácsot adva vagy azt remélve, hogy megtudják a sorstársaktól, melyik orvoshoz érdemes fordulni.

Persze nem árt fenntartásokkal kezelni mások beszámolóit, hiszen a szempontok nem egyeznek. Ezért is vette kétkedve a szakma azt a listát, ami múlt héten jelent meg a 100 legjobb magyar orvos címmel.

A listát állítólag kórházigazgatók és az Egészségügyi Szakmai Kollégium segítségével állították össze – a 90 férfi mellé csupán 10 tíz nőnek szorítottak helyet. Hogy mi alapján készítették a névsort, egyelőre titok. Ráadásul a szakmai kollégium elnökhelyettese, Svébis Mihály nem is tud arról, hogy közülük bárki részt vett volna a lista létrehozásában, és azt nem is tartja szakmainak. Mivel nincs érdemi orvosteljesítmény-mérési rendszer Magyarországon, vakrepüléssel ér fel bármilyen összeállítás a „jó", de akár a „rossz" orvosokról is.

De mitől jó vagy éppen rossz egy orvos?

Nincs, aki értékeljen

Legtöbben a korrekt tájékoztatást várják el az orvosoktól, pontosabban: ezt hiányolják, holott a tájékoztatáshoz való jog törvényileg előírt – meséli Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) betegjogi munkatársa. Magyarázat persze van a tájékoztatás hiányára: a nővérek és az egészségügyi szakdolgozók hiánya miatt sok esetben orvosok végeznek el olyan feladatokat, amiket nem nekik kellene. Ezért túlterheltek, ez pedig nyomot hagy az ellátás minőségén és így a megítélésükön is. Vagyis annak az orvosnak, aki jobb körülmények között végzi munkáját, jobb lehet a megítélése, pedig lehet, hogy szakmailag kevésbé jó.

„Arra jó ez a lista, hogy felkavarja az állóvizet, mivel a verseny híve vagyok, többféle lista is elképzelhető. Ugyanakkor az orvosokat sokkal nehezebb összehasonlítani, mint az intézményeket" – véli Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász.

Szerinte főként minőségi értékelő rendszerekre lenne szükség, amik alapján a betegek és az orvosok is tájékozódhatnának. Az Egészségbiztosítási Felügyelet 2007-től 3,5 évig működött, Kovácsy Zsombor vezetésével, ez idő alatt nemzetközileg elfogadott, tudományosan megalapozott mutatók alapján gyűjtötték például a hazai kórházak gyógyszerelési dokumentációit, az onkoteamek résztvevőit, a műtéti kockázatokat, illetve a betegek visszajelzéseit is.

Ezekből kiderült, hogy igény lenne például a rendelők munkaidőn túli nyitva tartására és még több alternatív szülőszobára. A járóbeteg-szakellátásokat még 2008-ban rangsorolták, minőségellenőrzési szempontok alapján.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése után a GYEMSZI kért adatokat a kórházaktól, de azokat nem hozták nyilvánosságra. Jelenleg az ÁNTSZ és a Kormányhivatalok vizsgálják, hogy az intézmények megfelelnek-e a személyi és tárgyi minimumfeltételeknek. Betegelégedettségről jó, ha évente készül egy belső felmérés itthon a kórházakban, de azok eredménye általában a fiókban marad.

További részletek a weboldalon.