AstraZeneca-oltás: az óvatosság indokolt, a pánik nem

Folytatja az oltást az AstraZeneca oltóanyagával Magyarország, de egyre több európai állam dönt úgy, hogy elővigyázatosságból felfüggeszti a vakcina használatát. Az oltási program leállítását sem az Európai Gyógyszerügynökség, sem az Egészségügyi Világszervezet nem támogatja, a félelem miatt az oltást visszautasító betegekkel viszont már magyar háziorvosok is találkoztak. Ferenci Tamás biostatisztikus a hvg.hu-nak azt mondta: túlzott aggodalomra nincs ok, de óvatosnak kell lenni, ezért is fontos, hogy jelenleg is folyamatban van az esetek vizsgálata.

Pánikra nincs, de vizsgálatokra mindenképpen szükség van az AstraZeneca koronavírus vakcinája miatt, melynek használatát sorra függesztik fel az európai uniós országok. A döntés hátterében az áll, hogy egyes országokban az oltóanyag beadása után több embernél mélyvénás trombózist vagy tüdőembóliát jelentettek, ami egyes esetekben halálhoz vezetett.

Az első aggasztónak tűnő hírek vérrögképződéses esetekről Ausztriából érkeztek, ahol egy ápolónő meghalt, egy pedig kórházba került. Az osztrákokat követte Dánia, ahol egy 60 éves nő vesztette életét, a norvégoknál pedig négy súlyos vérrögképződéses esetet regisztráltak, egy ember elhunyt. A fenti országok után hétfőre már több nagy uniós ország egészségügyi hatósága is úgy döntött: jelenleg nem használják az oltóanyagot Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Szlovéniában, Bulgáriában, Hollandiában, Írországban, Svédországban és Lettországban sem.

Ezek közül az országok közül azonban nem mindegyikből jelentettek trombózisos megbetegedést: az írek, a franciák és a lettek elővigyázatosságból döntöttek a felfüggesztés mellett. A svédek tíz, AstraZeneca-vakcinával oltott embernél találtak vérrögképződést, egy esetben pedig alacsony trombocitaszámot. Spanyolországban is előfordult már ilyen eset, a németek hét esetet regisztráltak.

Fontos információ ugyanakkor, hogy a felfüggesztés minden esetben csak ideiglenes, elővigyázatossági lépés és az összes ország hangsúlyozta, hogy egyelőre semmilyen bizonyítékuk nincs arra, hogy ok-okozati összefüggés lenne a vérrögképződés és az oltás között. Az Európai Bizottság hétfő déli sajtótájékoztatóján pedig azt emelte ki, hogy ez minden esetben a tagállamok önálló döntése volt.

Kitart viszont a véleménye mellett az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, a két csúcsszerv szerint semmi nem indokolja az oltások leállítását. Az EMA a hétfői közleményében azt hangsúlyozta, hogy a vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatát, a vérrögképződéssel járó megbetegedés pedig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében.

A példátlan érdeklődés miatt az EMA kedd délutánra sajtótájékoztatót hívott össze, ahol Emer Cooke, a szervezet igazgatója megismételte: továbbra is úgy gondolják, hogy az oltóanyag előnye bőven meghaladja a kockázatokat. „Jelenleg nincs arra utaló jel, hogy az oltás okozta az eseteket” – mondta. Az EMA tagállami szakértőket is felkért az adatok vizsgálatára, melyeknek első kiértékeléséről csütörtökön adnak tájékoztatást, addig viszont ragaszkodnak a tudományos alapon folytatott vizsgálatokhoz.

További részletek a cikkben.