Az OSZ szerint az egészségbiztosító támogatási rendszerét meg kellene tisztítani az ápolási és az életvitelt segítő eszközöktől is.
Nemcsak a kórházi-, hanem a gyógyászatisegédeszköz-ellátás is megérett az átalakításra, a szabályrendszer ugyanis immár tíz éve változatlan, és ezen a téren is nagyot változott a világ, ám a magyar betegek ebből egyelőre vajmi keveset profitálnak – vélik a gyógyeszköz-forgalmazókat képviselő Orvostechnikai Szövetségnél - írta a magyaridők.hu.
Magyarországon becslések szerint 1-1,2 millió ember szorul tartósan vagy átmenetileg gyógyászati segédeszközre (gyse). A rendszeresen kerekes székkel közlekedők, hallókészüléket vagy gyógycipőt viselők száma nagyjából nyolcszázezerre-egymillióra tehető. Rajtuk kívül mintegy kétszázezer betegnek kell speciális kötszert, pelenkát vagy kompressziós harisnyát használnia egy-egy műtét után.
Az egészségügy költségvetéséből a gyógyeszközök támogatására évente nagyjából 60 milliárd forint jut, ugyanakkor ha a jelenlegi szabályok szerint minden rászorulót ellátnánk, ez az összeg jóval nagyobb lenne. Ráadásul ez a támogatás jobban is hasznosulhatna, ha felülvizsgálnák a támogatott termékek körét – mondta a Magyar Időknek az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Rásky László emlékeztetett: az OSZ már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi gyógyeszközellátás színvonala korántsem egyenletes, és több szempontból sem felel meg a 21. század követelményeinek.
Az OSZ szerint az egészségbiztosító támogatási rendszerét meg kellene tisztítani az ápolási és az úgynevezett életvitelt segítő eszközöktől is (például szobai vécék, zuhanyozáshoz használatos kapaszkodók). Ezeket a szociális szféra költségvetéséből lenne célszerű finanszírozni, és erre az átalakításra az OSZ szerint igazán jó alkalom kínálkozik most, amikor élesebben meghúzzák a határt az egészségügyi és a szociális ellátás között azzal, hogy a kórházak ápolási osztályaiból szakápolási otthonokat terveznek létrehozni. Folytatás itt