Átalakítások: a vállalkozó orvosokkal is tárgyalni kell

Az orvostörvény okozta turbulenciák még nem múltak el, a kormány még a november 18 -i hatályba lépés előttre ígéri a jogosnak tartott felvetésekre a megfelelő módosításokat. Eddig nem körvonalazódott nyilvánosan, hogyan érintik a változások a hazai egészségügyi ellátórendszer egyik legnagyobb orvoscsoportját, a vállalkozó orvosokat. Pedig ez a csoport nagyszámú orvost reprezentál, a háziorvosoktól a vállalkozó szakorvosok tömegein keresztül a foglalkozás-egészségügyig, ahol gyakorlatilag a teljes szektort a vállalkozó szakorvosok látják el - írta a Magyar Nemzet Vélemény rovatában Dr. Varga Péter Pál, az Országos Gerincgyógyászati Központ alapító főigazgatója, a Budai Egészségközpont igazgatója.

Talán kevésbé ismert, hogy az egészségügyi vállalkozók döntő többsége a közfinanszírozott ellátórendszerben dolgozik, a háziorvosokkal együtt durván 19 ezer orvos érintett ebben, valamilyen vállalkozási formában. (Ezek az orvosok természetesen a magánszektorban is értékesítik szakértelmüket. Mintegy 1700 orvosról gondoljuk ma azt, hogy kizárólag a magánszektorban tevékenykedik.)

Az első fontos megállapítás tehát, hogy a vállalkozó orvos tevékenysége nem egyenlő a magánorvoslással. Azért hangsúlyozom ezt ilyen primitív módon, mert egyes hangadó körökben a magánegészségügy egyfajta pejoratív kategóriává vált, s a miniszterelnökre mutogatva próbálják rombolni e szektor működési környezetét. Holott a jelzett személy kijelentései sohasem a szektor ellen szóltak, hanem azt a természetes óhajt fejezték ki, hogy annak működési környezetét tisztítsuk meg a szürkezónáktól, teremtsünk tiszta adózási viszonyokat és a valós életre jól reflektáló szabályokat a köz- és a magánfinanszírozott ellátások szétválasztására.

A második fontos megállapítás, hogy az orvosi vállalkozások nem a harácsoló orvos kapzsisága okán jöttek létre. Az elmúlt harminc év politikai tehetetlensége, az egészségügyi szektor komprehenzív szabályozásának elmaradása és gazdasági környezetének negligálása spontán folyamatok tömegét termelte ki. Ezek egyike az orvos vállalkozásba kényszerítése volt.

Vajon az új törvénykezéssel mi lesz velük a továbbiakban? S az ugyanezen az úton járó radiológusok, aneszteziológusok, vagy egyes vidékeken a klinikai szakorvosokkal? (Ismerek olyan ortopédust, aki egy adott régióban egyedül látja el két kórház és két szakrendelő szakmai feladatait. A törvény hatályba lépése után mi lesz vele, s ha kilép a rendszerből, akkor az eddig általa ellátott betegekkel?)

Mert ne felejtsük el, hogy mindez, amiről most szó van, az a betegekről szól. Ha a kormány nem tudja megoldani az intézményrendszer újraszervezésén belül az orvosi egzisztenciák biztonságos átalakítását, akkor mindenféle reakció az orvosok részéről a közfinanszírozott betegek sorsán csapódik le. Továbbiak a cikkben