A halálozások enyhe csökkenése, a várható élettartam emelkedése és a születések számának lassú emelkedése biztató jel, Magyarország azonban továbbra is súlyos demográfiai válsággal küzd. A kormány ezen szeretne változtatni azzal a nagy ívű programmal, amelyet
Lázár János bejelentése szerint tervbe vett a kabinet - írja a
magyaridok.hu.
1981-ben még majdnem 10,8 millióan voltunk, tavaly már csak 9,8 millióan. A trend egyelőre töretlen, annak ellenére, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az utóbbi két évtizedben csökkent a halálozások száma, a csecsemőhalandóság, nőtt a várható élettartam és ha kicsivel is, de ismét többen születnek. A demográfusok előrejelzései szerint a népesség száma összességében tovább apad – 2060-ra további mintegy 2 millióval, 7,9 millióra – mégpedig a fiatalok „rovására": a 65 éven felüliek két és félszer többen lesznek, mint a 14 éven aluliak. A lakosság korösszetételének ilyen arányú eltolódása óriási terhet jelent majd a nagy ellátórendszerek – a nyugdíjrendszer vagy az egészségügy – finanszírozásában. Erre pedig a szakemberek szerint egyrészt az ellátórendszerek oldaláról muszáj felkészülni – például a szakápolási otthonok kialakításával –, másrészt ahogyan csak lehet, lassítani, mérsékelni kell a demográfiai krízist.
Lázár Jánosnak a csütörtöki kormányinfón tett bejelentése szerint a kormány most eltökélte magát a változtatás mellett, mint mondta: a kabinet egy 2060-ig tartó demográfiai programot készít elő. Már rövid távon változhatnak a gyermeknevelési, gyermekvállalási kedvezmények, illetve a népegészségügyi támogatások rendszere – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A magas halálozási mutatókat a szűrőprogramok kiterjesztésével, illetve az azokon való részvétel ösztönzésével szándékoznak mérsékelni.