A sztrájktörvény 2010-es módosítása óta irtózatosan nehéz meghirdetni és levezényelni egy jogszerű sztrájkot.
Már csak egy hajszál választja el az egészségügyi dolgozókat attól, hogy több év után ismét sztrájkot hirdessenek, mivel február elején kiderült, hogy a kormány gyakorlatilag átverte őket a szakorvosi minimálbér ígéretével. A munkabeszüntetés jogi feltételei azonban finoman szólva sem világosak a sztrájktörvény legutóbbi módosítása óta, amit még a második Orbán-kormány léptetett életbe - írta a hvg.hu.
A sztrájktörvény 2010-es módosítása óta irtózatosan nehéz meghirdetni és levezényelni egy jogszerű sztrájkot – mondta a hvg.hu-nak Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének jogásza, aki a ReSzaSz-t is segíti. Mivel közszolgáltatásról van szó, az egészségügyi ágazatban csak úgy tartható munkabeszüntetés, hogy az ne gátolja az elégséges szolgáltatás teljesítését.
A probléma ott kezdődik, hogy sehol sincs definiálva, hogy az egészségügyben mi számít elégséges szolgáltatásnak, és nincsen erről átfogó megállapodás. A jogszabályok mindössze annyit írnak elő, hogy az elégséges szolgáltatás mértéke nem lehet kevesebb, mint “a betegek egészségének, testi épségének közvetlen és a súlyos veszélyeztetésének elkerülése", ami elég tág fogalom. A helyzetet bonyolítja, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalma akár intézményenként is változhat, egyedi esetekben általában ügyeleti szintet szoktak biztosítani, mutatott rá. Ha azonban felek nem tudnak megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékéről, akkor egy bíróság dönt, “ami nonszensz", jellemezte a helyzetet Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országok Szövetségének elnöke.