Az adókedvezménynél százezres különbség is lehet rák és rák között

2023-ban évi 140 ezer forintról (a minimálbér 5 százalékának megfelelő összegről) maradnak le azok, akik a krónikus betegségüket vagy súlyos fogyatékosságukat nem igazolják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), és nem igénylik a nekik járó személyijövedelemadó-kedvezményt. Igaz, egyáltalán nem mindegy, milyen betegséggel él együtt az ember: egy laktózérzékeny ugyanis több támogatásra számíthat, mint az, aki a tejfehérjére allergiás. Előbbi ugyanis a Betegségek Nemzetközi Osztályozására szolgáló kódrendszer (BNO) szerint is betegség, utóbbi viszont nem az, hiába jelent sokkal komolyabb táplálkozási megkötést, mint az, ha valaki csak a tejben lévő cukorra érzékeny - írta a qubit.hu.

A szabályozás tartalmaz tehát néhány ellentmondást, ami nem is csoda, a 10451 egyedi BNO-kódból (az 1 betűből és 3 számjegyből álló kódokat tekintve) mindössze 357 olyan van, ami adókedvezményre jogosítja a birtokosát.

Az adókedvezmény igényelhető egy sor nőgyógyászati, here- és prosztatadaganat, valamint vérképzőszervi és mozgásszervi rákos betegség esetén, viszont például az ajakdaganatok kimaradnak a listából. A jogszabály is úgy fogalmaz, hogy csak egyes rákos betegségek esetén érvényesíthető a visszatérítés, ez viszont csupán töredéke az összes BNO-kóddal rendelkező daganattípusnak, amik a BNO II. főcsoportjában vannak felsorolva.

Ráadásul a daganatos betegségek körét is csak 2019-ben bővítették a mostani szintre a kedvezményes listán. Előtte a méhnyak-, a petefészek-, a here- és a prosztatarák sem járt adókedvezménnyel. Azt viszont nem tudni, hogy milyen szempontok alapján választották ki épp az adott betegségeket a főcsoportból.

További részletek és ellentmondások a teljes cikkben