Mintha az agyunk egy minyonos pendrive lenne, amit ezer éve kaptunk valamiért ajándékba.
Nagyon leegyszerűsítve: amit mi gondolkodásnak, agyi működésnek hívunk, az valójában egy csomó elektromos és kémiai folyamat, ami idegsejtek között zajlik le. Egy idegsejtből kinyúló vezeték, egy axon egy másik dendritjével kapcsolódik össze, ezt hívjuk szinapszisnak. Az elképzelés sokáig az volt, hogy csak néhány különböző méretű szinapszis alakulhat ki, de egy 2016-ban publikált kutatás szerint valójában 26 az a néhány. Ez azt jelenti, hogy egy idegsejt nagyjából 4,7 bitnyi információt képes egyszerre tárolni, írja a Telex.
Az emberi agyban nagyjából egymilliárd idegsejt található, és mindegyik nagyjából ezer másik idegsejttel kapcsolódik össze. Ez alapján nagyjából 2,5 petabyte-nyi, azaz 2500 terabyte-nyi információ tárolására képes. Ez elég sok: a Scientific American szerint nagyjából 3 millió órányi tévéműsor férne rá, ami azt jelenti, hogy 300 évnyi nonstop filmezést és sorozatozást tenne lehetővé, ha rá tudnánk dugni egy tévére vagy projektorra. Más forrás 85-86 milliárdra, megint más 200 milliárdra becsüli a valós számot. Emiatt az agy lehetséges kapacitása valahol 1 terabyte és 2,5 petabyte között van, attól függően, kit kérdezünk.
Egy másik nagy különbség egy számítógéphez képest az energiaigényben vehető észre. Egy számítógép, ami ekkora memóriával és teljesítménnyel dolgozik, nagyjából 1 gigawattnyi áramot igényelne megállás nélkül – ehhez pedig egy saját atomerőműre lenne szükség. Ehhez képest egy éber állapotban lévő emberi agy nagyjából 20 wattot használ, írja a Telex.