• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az agy stimulációjával fékezhetik meg az Alzheimer-kórt

Lapszemle 2020.06.15 Forrás: qubit.hu
Az agy stimulációjával fékezhetik meg az Alzheimer-kórt

Hogy pontosan mitől lendülnek akcióba a mikrogliák a megfelelő oszcillációtól, egészen a legutóbbi időkig ismeretlen volt.

Az elmúlt öt évben egyre több kutatás foglalkozott a 25 és 140 hertz közötti, gamma frekvenciájú stimuláció agyra gyakorolt hatásával. Az eredmények ellentmondóak, de a többségük pozitív hatásokról számol be. Az eljárás javítja az Alzheimer-kórosok állapotát, de ez csak a felszín: úgy tűnik, hogy a különböző frekvenciájú rezgésekkel meghackelhető az agyi immunrendszer - írta a qubit.hu.

Egy 2016 decemberében a Nature magazinban publikált kutatásban a massachusettsi műszaki egyetem, az MIT Dr. Li-Huei Tsai által vezetett kutatócsoportja arról számolt be, hogy az Alzheimer-kór kutatására használt génmódosított egerekben agyában 40 hertzes frekvenciájú fény hatására csökkenni kezdtek a amiloid plakkok. Tsainak és kutatótársainak először az tűnt fel a statisztikákban, hogy alzheimeres tesztalanyaiknál, az 5XFAD típusú egereknél csökkent agyi gammahullám-tevékenységet találtak, különösen a 40 hertzes  sávban. Tanítványa, Hannah Iaccarino ötlete volt, hogy a hullámok pótlása esetleg valamilyen hatással lehet a demenciára.

2018 januárjában az MIT-s csapat újabb eredményeket közölt, ezúttal egereket stimuláltak hanggal. A kutatók a hallókéregben és az emlékek alkotásáért is felelős hippokampuszban is csökkent fehérje-plakkokról számoltak be.

Az MIT-s Tsai csapata kezdetben közvetlenül az egerek agyát stimulálta lézerrel. Bár az eredmények kedvezőek voltak, az eljárás emberen nem ígérkezett praktikus kezelési módnak, ezért tettek egy próbát vászonra vetített 40 Hz-en villogó fénnyel. Az amiloid plakkok így is ritkulni kezdtek – a kérdés csak az volt, hogy miért. Továbbiak a cikkben