• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az alaptörvény védi a magzati életet

Lapszemle Forrás: magyarhirlap.hu

Európai viszonylatban még magas az abortuszok száma hazánkban, minden harmadik élve születésre jut egy terhességmegszakítás.

Az elmúlt években folyamatosan csökkent a terhességmegszakítások száma – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Fűrész Tünde, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár, akit a szombaton zárult nemzetközi életvédő konferenciáról is kérdezett a lap. Fűrész Tünde kijelentette, a magyarországi magzatvédelmi törvény szigorítását – amelyet az egészségügyi államtitkárság gondoz – tudomása szerint jelenleg nem tervezik – írja a magyarhirlap.hu portálja.

A többnapos rendezvény apropója, hogy 1956. június 4-én vált legálissá Magyarországon a terhességmegszakítás, ebben az évben pedig ennek a hatvanadik évfordulója volt. A cél elsősorban a figyelemfelkeltés, ugyanis hazánkban európai viszonylatban még magas az abortuszok száma: minden harmadik élve születésre jut egy terhességmegszakítás, míg az európai átlagban ötre. Ennek ellenére javuló tendenciát mutatnak az adatok, ugyanis 2010 előtt közel kettő az egyhez volt ez az arány. Az elmúlt öt évben, 2010 és 2015 között a terhességmegszakítások száma 22,9 százalékkal csökkent hazánkban, idén az első negyedévben pedig további 4,1 százalékkal.

Arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon még mindig ilyen magas ez az arány, Fűrész Tünde így felelt: - Nyilván összetett a probléma háttere, de alapvetően az összes kelet-európai országra jellemző, hogy viszonylag magas a terhességmegszakítások száma. Hazánkban a rendszerváltás előtti időszak öröksége is lehet a tendencia oka. A szocializmus időszakában például volt olyan év, amikor magasabb volt itthon az abortuszok száma, mint az élve születéseké.

Népesedéspolitikai szempontból értelemszerűen azt szeretnénk, ha a számuk minél alacsonyabb, a nulla közelében lenne. Az élet- és magzatvédelem szempontjait is figyelembe véve a gyermekvállalás ösztönzése érdekében több intézkedést is tettünk: a családi adó- és járulékkedvezmények például a magzat kilencvenegy napos korától már járnak, ahogyan a családok otthonteremtési kedvezménye, a csok is igényelhető a magzat után is. Nem utolsósorban az alaptörvénybe foglaltuk a magzati élet védelmét – tette hozzá a család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár.