A vírus térhódítása révén kialakult rendkívüli helyzetben kiemelt jelentősége van a hiteles és pontos tájékoztatásnak a Századvég szerint.
A koronavírus terjedésével párhuzamosan hazánkban is megfigyelhető jelenség az álhírek, illetve félrevezető vélemények elszaporodása, amelyek leginkább a járvány kezelésének eredményességét, illetve az ország elmúlt hónapokban kifejtett erőfeszítéseit és felkészültségét kérdőjelezik meg. A Századvég hétről hétre megjelenő Fake News Figyelőjében górcső alá veszi a valótlan híreket, amelyekben rendszeresen visszatérő állítás, hogy Magyarország európai összehasonlításban kedvezőtlen pozícióban van a halálozási arány tekintetében, valamint nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű védőfelszerelés az egészségügy illetve a lakosság számára. Célszerű mélyebben megvizsgálni az említett két hamis felvetés hátterét, írja a Hírt Tv.
Az amerikai Johns Hopkins Egyetem koronavírus-adatbázisa szerint Európa egyes országaiban válságos állapotok alakultak ki: a 100 ezer főre jutó halottak száma Belgiumban meghaladja a 76 főt, Olaszországban és Spanyolországban 50 és 60 fő közé esik, míg Hollandiában és Svédországban ez az adat 30 fő felett jár. Magyarországon – számos ellenzéki politikus, illetve baloldali publicista állítása ellenére – ez az arány jóval kedvezőbb: 4,35 fő. A jelenség hátterében az áll, hogy egyes államok megkésett, illetve nem kellően hatékony intézkedésekkel próbálták felvenni a harcot a koronavírus ellen, melynek következtében egyre nehezebben tudják kontrollálni a járvány terjedését. Ezzel szemben a kelet-közép-európai országok – időben felismerve a vírussal járó fenyegetés súlyosságát – olyan védelmi intézkedéseket eszközöltek, amelyek segítségével lehetővé vált a járványgörbe ellaposítása. Mindezek tükrében azok az állítások, miszerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban eredménytelenül kezelte a jelentkező veszélyhelyzetet, nem pusztán az időben bevezetett szigorú biztonsági intézkedések pozitív hatásait, valamint a lakosság által az elmúlt időszakban meghozott áldozatok tényét vonják kétségbe, hanem a további eredményes válságkezelésbe vetett bizalmat is csorbítják.
Kijelenthető, hogy a vírus térhódítása révén kialakult rendkívüli helyzetben kiemelt jelentősége van a hiteles és pontos tájékoztatásnak: azok a közéleti véleményformálók, akik politikai vagy egyéb indíttatásból tudatosan pontatlan, a valóságnak nem megfelelő, illetve megtévesztő állításokat tesznek, aláássák a magyar egészségügybe vetett közbizalmat, mely tevékenységük fokozottan károsnak tekinthető egy olyan helyzetben, amikor emberéletek forognak kockán.