Az alkoholbetegség tagadása nehezíti a megoldást

Aggasztó adat derült ki, miszerint tíz magyarból három alkoholista – tudhattuk meg a WHO globális alkoholfogyasztást vizsgáló kutatásából. De mi ennek az oka, és tehetünk-e valamit ellene? A kérdésekre megyei szakemberek segítségével kereste a választ a beol.hu.

Kozma Zoltán klinikai szakpszichológus és igazságügyi szakértő elmondta, hogy a magyar társadalom alkoholfogyasztási szokásai valóban kiugróak a világ többi országát figyelembe véve. Ezzel párhuzamosan megemlítendő, hogy az Európai Unióban a depressziós és szorongásos zavarokban élen járunk. A két dolog úgy hozható összefüggésbe, hogy a szeszes ital „nagyon jó” szorongás- és feszültségoldó, hangulatjavító szer. Fogyasztása tulajdonképpen öngyógyszerelés, ami előbb vagy utóbb hozzászokást eredményez.

Hozzátette, hogy a magyar társadalom mentális állapota alapvetően kedvezőtlenül alakult, és ez az alkoholfogyasztás terén is nagyon jól észrevehető. A másik ok, ami magyarázhatja nagymértékű fogyasztását az, hogy a hazai családok elnézőek az alkoholistákkal szemben. Nem akarják észlelni a problémát vagy elhárítják annak megoldását, amivel próbálnak fenntartani egy viszonylagos egyensúlyt. Ez azt jelenti, hogy inkább elfogadják a szenvedélybeteget, mert addig sincs vele különösebb probléma.

A klinikai szakpszichológus úgy véli, hogy a felvilágosításból adódhatna a legjobb megoldás. Tudomásul kell venni, hogy az alkoholbetegségnek nemcsak egészségügyi káros hatásai vannak, hanem befolyásolja az ember életvezetését, anyagi helyzetét és az önellátást is. Tulajdonképpen a probléma kezdetén érdemes beavatkozni, nem akkor, amikor már összeomlott egy ember vagy egy egész család élete. Azért is fontos időben kezelni, mert később akár visszafordíthatatlanná is válhat, amikor már valaki osztályos befekvést vagy szociális intézménybe történő befekvést igényel. Különösen, ha érzelmileg labilis, függőségre hajlamos személyiséggel rendelkezik az alkoholista.

Dr. Ferenczi Attila háziorvos elmondta, hogy alkoholbetegségről akkor beszélünk, amikor az állandó italozás a testre, lélekre, a társadalmi és a családi életre is befolyással van. A testet illetően az alkohol leggyakrabban a májat, a gyomrot és a bélrendszert érinti (gyomorfekély, májzsugorodás, nyelőcsővérzés), de látható tünetként jelentkezik a kézremegés és a dekoncentráció, ami már idegrendszeri problémára utal. Egy ilyen embernél az ital csökkentése vagy megvonása komoly pszichés problémákhoz vezethet, aminek a legsúlyosabb formája az úgynevezett „delirium tremens”, ami súlyos alkoholmegvonásos tünetegyüttes, mely mindenképpen kórházi kezelést – gyakran intenzív ellátást – igénylő, életveszélyes állapot.

Dr. Ferenczi Attila hangsúlyozta, hogy az italfüggők sokszor elhanyagolják a normál táplálkozást is, ami további egészségromláshoz vezethet.

Kezelésével kapcsolatban elmondta, nehezíti azt a betegség tagadása. A páciens legtöbbször nem azzal jelentkezik, hogy alkoholbeteg, hanem valamilyen testi tünettel. Ilyenkor a laborvizsgálat eredménye mutatja meg a valódi okot, majd addiktológushoz, vagyis szenvedélybetegségekkel foglalkozó szakemberhez irányítják, aki életvezetéssel próbálja meg a jó irányba terelni.